1. helyezett: Iraki óriáspókok

Az internet térhódításával a világ egyre több népe, régiója, lakosa kapcsolódik be a városi legendák keringetésébe, amelyek így globális legendákká növik ki magukat. A digitális manipulálási lehetőségekkel ma már jóval hitelesebbé tehető egy történet; minden legenda megjeleníthető mozgókép-, kép- vagy hangalakban is. E folyamattal ellentétes irányban hat az, hogy az emberek egy része már felvértezte magát a manipulált valósággal szemben, hiszékenységük csökkent, gyanakvásuk nőtt – ennek köszönhetően idővel már a valóságot is csak egy kézlegyintéssel intézik el.

Sok mindent választhattunk volna internetes átverésekkel foglalkozó listánk élére, 2004 gazdag volt az ilyenekben. Az aranyérmet mégis ki kellett osztani, ezért mi ezt egy olyan történetnek adjuk, amely az eddigi átverések közül a legjobban illusztrálja a fent leírt folyamatokat.

Úgy gondoltuk: ez az iraki emberhúsevő pók legendája.

Ez a legenda minden tekintetben klasszikus városi legenda: félelmeinkre apellál (ki ne félne a pókoktól, főleg, ha még le is rágják a kezünket), valóságalapja növeli hitelességét (létezik Camel Spider nevű állat), a sztori képpel is alá van támasztva, s bár eredetileg az „amerikai félelempiacra” szánták, az internet segítségével az egész világot meghódította. E világkörüli út során a történet sokat torzult: lefordították, hozzáadtak, elvettek belőle – mindenesetre rengeteg variációja létezik.

A valóságban az angolul Camel Spider (tevepók) névre hallgató pókféle valóban létezik, főként a Közel-Kelet sivatagaiban honos, de megtalálható az Egyesült Államokban és Mexikóban is. Az amerikai közvélemény az első iraki háború során ismerte meg őket, az interneten keresztül terjesztett levelek azonban már akkor is tele voltak valótlan megállapításokkal.

A tevepók egyáltalán nem akkora, mint a kép sugallja. A fenti fotón két pók látható, ráadásul a kompozíció is megtévesztő. Ha a háttérben álló katona lábához viszonyítunk, valóban hatalmasnak tűnik az állat, de ha a jobb alsó sarokban lévő katona kabátujját nézzük, már egyáltalán nem.

A 16 km/órás sebesség nem túlzás (bár más változatokban 25 mérföldes, azaz 40 km/órás sebességet írnak), nem igaz viszont sem az 1 méter magasra ugrás, sem az, hogy ez a pókféle sikongatna. És ami a legfontosabb: a tevepók áldozatait nem érzéstelenítő segítségével cserkészi be, emberhúst nem eszik, legfeljebb más kisebb pókokat, gyíkokat vagy kisebb madarakat. Persze szeretni azért ezek ellenére sem kötelező őket.