szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nyomasztó szépségideál, családi gondok, szexuális zaklatás egyaránt vezethet étkezési zavarokhoz. A már ismert betegségeken túl új kórképekkel is találkoznak az orvosok, és bár többnyire nőkre jellemző, egyre több férfi szívéhez nem a gyomrán át vezet az út.

„Túlsúlyosság, anorexia és bulimia – a legismertebb és legelterjedtebb evési zavarok”– vázolja dr. Túry Ferenc, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgató-helyettese azokat a problémákat, betegségeket, amelyek az étkezésekkel kapcsolatosak. Új jelenségként említi az izomdiszmorfiát, amely főként a férfiakra jellemző. Ők túl soványnak látják magukat, ezért folyamatosan edzenek és anabolikus szteroidokat szednek. Hasonlóan „újkori” jelenség az ortorexia, amely az egészséges táplálkozás iránti kényszeressé váló igény miatt alakulhat ki. A beteg csak pontosan kiporciózott adagokat eszik, meghatározott időpontokban.

Csak mértékkel!
A túlsúlyosak egy részére falásrohamok is jellemzőek. Ezt a zavart túlevéses zavarnak nevezik. A falásroham – ami egyébként a bulimiának is tünete – rohamszerű nagyevést jelent. Néha bárkivel előfordulhat, gondoljuk a lakodalmi túlevésekre, de ha rendszeresen, legalább hetenként kétszer jelentkezik, akkor már megállapítható a túlevéses zavar diagnózisa. Akadnak olyanok is, akik a nagy zabálások közti időben képesek kontrollálni a megevett étel mennyiségét, és normális testsúlyukat tartani. A népbetegségként is aposztrofált túlsúlyosság a hazai népesség mintegy 40 százalékát érinti. A túlevéses zavar is egyre több embernél fordul elő, a kezelést kereső elhízottak 30 százaléka szenved ebben a zavartípusban. Sokan az evéssel akarják oldani a mindennapi problémák, a munkahelyi, családi bajok okozta feszültséget.

A bulimia a nőkre jellemző (Oldaltörés)

A betegség számokban
Az anorexia leginkább a 12-15 éves lányoknál alakul ki, sokan a másodlagos nemi jellegektől szeretnének így „megszabadulni”, a bulimia kicsit később, 18-25 éves kor körül jelentkezik. Ezek a betegségek Magyarországon közel 40-50 ezer ember érintenek.
A túlevéses zavarnál súlyosabb probléma a bulimia, amelyet csak 1979-ben írtak le önálló kórképként – meséli Túry doktor. Ennél a betegségnél a falási rohamot önhánytatással, hashajtók szedésével és túlzott testmozgással igyekeznek kompenzálni a páciensek, ennyiben tehát a túlevéses zavarnál többről van szó. A bulimiás betegek testsúlya általában normálisnak mondható, bár elhízottakban és soványakban is előfordul. „Volt olyan betegem, akinél már tizenhat éve fennállt a betegség, de még a férje sem vette észre. Természetesen titkolóznak, szégyellik az evészavarukat”- mondja a pszichiáter. A bulimia (mint az anorexia is) leginkább a nők betegsége, ritkán fordul elő férfiaknál. Az okok összetettek, a leggyakrabban emlegetett lelki bajokon túl a biológiai és társadalmi tényezőket sem szabad figyelmen kívül hagyni.

„Ritkán beszélnek róla, de evési zavart okozhat az is, hogyha valakinek a gyomra későn jelzi a telítettséget. Az alkoholizmus kialakulásánál is szerepet játszhat ez a biológiai tényező”– mondja Túry Ferenc. „Hasonlóan fontos és meghatározó a már említett társadalmi-kulturális környezet – folytatja –, amely olyan szépségideálokat kér számon, amelynek csak nehezen lehet megfelelni. A huszadik században kezdődött a karcsúság favorizálása, emiatt a nők folyamatosan figyelik a testüket, ami önmagában nem gond. Ha viszont más gondokkal is küszködnek, könnyen okozhat ez a társadalmi elvárás evési zavarokat. A zavarok kialakulásában szerepe lehet a depresszióra való hajlamnak, a szexuális zavaroknak vagy szexuális bántalmazásnak, családi és munkahelyi problémáknak. Az evési zavarokkal küzdő nők egynegyedét érte valamilyen szexuális zaklatás”.

Evéssel a stressz ellen (Oldaltörés)

„Húsz-harminc évvel ezelőtt szőrös és izmos fiúk szerepeltek a címlapokon, ma pedig egyre femininebb a vonzónak kikiáltott férfi. A nőknél pedig a széles vállat és a keskeny csípőt tartják ideálisnak ”– foglalja össze a változó társadalmi elvárásokat a doktor. A súlyos evési zavarok leginkább a huszadik századra jellemzőek. Egyik kiváltó okuk lehet a mindennapokra jellemző stresszes, felpörgetett élet. „Az emberek antidepresszívumnak, feszültségoldónak használják az ételt, hiszen a szénhidrátnak van is ilyen hatása.” Az is okozhat evési zavarokat, hogy a szülők sokszor az ételt használják a gyermek megnyugtatására. Ez pedig felnőtt korban – tudattalanul is – ahhoz vezethet, hogy édességgel, vagy túlzásba vitt lakmározással igyekezzen oldani a felgyülemlett feszültséget a beteg.

A veszélyeztetett korosztály
© sxc.hu
„Az anorexiával még csak-csak orvoshoz fordul a beteg vagy a családja, hiszen a kóros soványság szembetűnő. A bulimia azonban jól leplezhető betegség, de következmények nagyon súlyosak lehetnek”- figyelmeztet Túry Ferenc. Az anorexiás betegeknél hormonzavar, hajhullás, bőrszárazság jelentkezhet, míg a bulimiásoknál a folyamatos hánytatás miatt káliumhiány léphet fel, ami súlyos szívritmus-zavarokat okozhat. A betegség kezelésére a pszichoterápia a legalkalmasabb, bár a bulimiásoknál az antidepresszánsok is segíthetnek. A családterápia és csoportterápia is hatékony eszköz lehet a helyes én-kép megteremtésében, a betegséget okozó traumák feldolgozásában, a probléma leküzdésében.

„Régen úgy gondolták, hogy az evési zavarok leginkább a fehér bőrűeket, a nyugati társadalmakat, és a nőket érintik (ezért is hívták a 3 W betegségeinek (white western women = fehér nyugati nők). A közel húsz évvel ezelőtt, az egyetemisták körében végzett hazai vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy hazánkban is olyan gyakoriak az evészavarok, mint a nyugati államokban. Más felmérések azt is igazolták, hogy a közép-európai, vagy éppen ázsiai lakosságot is éppúgy érintik, mint a nyugat-európai vagy amerikai embereket”– meséli a pszichiáter.

Az anorexia leginkább a 12-15 éves lányoknál alakul ki, sokan a másodlagos nemi jellegektől szeretnének így „megszabadulni”, a bulimia kicsit később, 18-25 éves kor körül jelentkezik. Ezek a betegségek Magyarországon közel 40-50 ezer ember érintenek.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Itthon

Megalakult az első magyar élelmiszerbank

Létrejött az első magyar élelmiszerbank, amelynek célja, hogy az országban felhalmozódott élelmiszer-feleslegeket felkutassa és eljuttassa a rászorulóknak.

hvg.hu Plázs

Önbizalmat növel a grépfrút

A grépfrút, amellett, hogy fogyókúrák egyik alapeleme, javítja a szervezet regeneráló-képességét, a sejtek szabad gyökökkel szembeni védelmét. Kivonatának néhány cseppje megújítja az önbizalmat, illata serkenti az agy jobb féltekét, javítja a memóriát és segíti a koncentrációt.

MTI Tech

Hatástalan a zsírszegény diéta?

A zsírszegény diéta nem csökkenti olyan egészségügyi problémák kialakulásának esélyét, mint többek közt az emlőrák -írja az amerikai orvosi kamara lapja, a The Journal of the American Medical Association.

MTI Itthon

Élelmiszerhamisítók műve a szalmonellás disznósajt

A Pest megyei ÁNTSZ vizsgálatot indított a szalmonellás disznósajt forgalmazása miatt. A romlott készítmény hét embert betegített meg. Az élelmiszeripari cég, amelynek a címkéjét a hamisítók lemásolták, jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek.

hvg.hu Plázs

Szívre is jó a magyar áfonya

Bár a sarkkörtől a trópusokig az áfonyák mintegy háromszáz faja népesíti be az északi féltekét, hazánkban ritkán fordul elő. Ám egyik különleges változata a nedves, savanyú talajt kedvelő tőzegáfonya az Észak-Alföld tőzegmohalápjain és a Mátra egyes területein él. Magas ásványi anyag, só és vitamin tartalmú piros gyümölcse a népi gyógyászat nélkülözhetetlen szere.

hvg.hu Gazdaság

Kit érdekel, génkezelt-e az élelmiszer?

Európa-szerte megoszlanak a vélemények a génkezelt élelmiszerekről. A magyar közvélemény a lengyelhez és az angolhoz hasonlóan alig érdeklődik a téma iránt -derül ki a GfK csoport legfrissebb felméréséből.

MTI/hvg.hu Plázs

Több barna kenyeret esznek a magyarok

Megváltoztak a kenyér- és péksütemény-vásárlási illetve fogyasztási szokások Magyarországon: a friss pékáruk piacán is teret nyertek a hipermarketek, és az asztalra gyakrabban kerül barna kenyér - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet felméréséből.

hvg.hu Gazdaság

Akciós újságban leginkább élelmiszert hirdetnek

A hipermarketek és cash&carry üzletek kiadványaiban főleg a non-food termékek kapnak helyet, míg a szupermarketekben, diszkontokban és drogériákban ezek aránya lényegesen alacsonyabb. Az akciózott, és hirdetett háztartási termékek háromnegyede az élelmiszer kategóriákból kerül ki.

Mercedes CLA Shooting Brake plugin teszt: nem csak attól jó, mert magyar

Mercedes CLA Shooting Brake plugin teszt: nem csak attól jó, mert magyar

A Kisvárda sportigazgatója megkérte a focistafeleségeket, ne várják el, hogy a férjük keljen fel éjjel a gyerekhez

A Kisvárda sportigazgatója megkérte a focistafeleségeket, ne várják el, hogy a férjük keljen fel éjjel a gyerekhez

Honecker leheletét éreztük ebben a 3500 kilométert futott régi Wartburgban

Honecker leheletét éreztük ebben a 3500 kilométert futott régi Wartburgban