A kutatók 1400 fiatal, norvég ikerpárt vontak be a vizsgálatokba. Arról kérdezték őket, hogy életük során több mint tíz alkalommal fogyasztottak-e olyan kábítószereket, mint a kokain, marihuana, ópiumszármazékok vagy egyéb hallucinogén anyagok. A kutatók figyelembe vették a függőség szimptómáit is, majd a norvég állam és az Európai Unió támogatásával végzett kutatásokból kapott adatokból becsléseket készítettek a függőség szempontjából jelentős genetikai hatásokra nézve.

Ausztráliában és az Egyesült Államokban korábban már több vizsgálatot folytattak ikrekkel, hogy kiderítsék, miként alakul náluk a kábítószerek fogyasztása. Ezekben az országokban sokkal magasabb a drogfogyasztás, mint Norvégiában. A kutatók azt feltételezték, hogy egy olyan országban, ahol a kábítószerek fogyasztása viszonylag csekély, kisebb szerepet játszanak a függőség kialakulásában a genetikai tényezők is.

A mostani vizsgálatok azonban ennek ellentmondanak, állítja Kenneth Kendler, a Virginia Commonwealth University professzora. Szerinte az adatok azt mutatják, hogy az esetek 58 százalékában meghatározó szerepe volt a genetikai tényezőknek a függőség kialakulásában.