© sxc.hu

A kávémagban - 0,6-2,5 százalékban - található koffein értékes gyógyszeralapanyag is, de orvosi tapasztalatok szerint jótékony haszna ritkábban érvényesül, hiszen kevesen állnak meg napi egy csészényi kávénál - olvasható a New York Times egészségügyi mellékletében.

Ha a kávét más folyadék nélkül, sietve fogyasztjuk, lökésszerűen hat a szervezetre. Az epe, máj, vese mellett a szívre, az idegrendszerre és a hasnyálmirigyre is káros hatással van. A közvélemény előtt jól ismert jelenség, hogy az erős kávétól a szív szaporábban ver, de azt már csak a szakemberek tudják, hogy a hasnyálmirigyből nagyobb adag inzulint présel ki, ami gyorsan feldolgozza a vércukortartalékot. Minden következő adag kávé újabb élénkítő lökést ad a hasnyálmirigynek, ami évek során elvezethet a hormontermelő kapacitás romlásához, a cukorbetegség kialakulásához is.

Amerikai kutatók éveken át csaknem 30 ezer 50 feletti nőnél figyelték a testtömeg-index alakulását, feljegyezve, hogy isznak-e alkoholt, dohányoznak-e, és milyenek a táplálkozási szokásaik. Ezek után a kettes számú, azaz időskori cukorbetegség kialakulásának gyakoriságát vetették össze a gyakrabban kávézók (a naponta 4-6 csészényivel fogyasztók) és a ritkán, esetleg napi egy kávét ivók körében - s az eredmény azt igazolja, hogy azok számára, akik sok kávét fogyasztanak, nagyobb a kockázat. Megállapításuk szerint a veszélytelen kávéadag napi 1-2 csésze (kb. 25-50 milliliter), s azt is lehetőleg főként reggel és esetleg délben kell fogyasztani, mert sokaknál még a kora délután megivott kávé is ronthatja a pihentető alvást.

A táplálkozási szakemberek tanácsa szerint a kávét ne igyuk cukor nélkül, jótékony hatású lehet utána egy kanál méz, vagy egy darab kandírozott gyümölcs, és igyunk mellé vagy utána egy pohár vizet. A víz ugyanis, a szervezet számára tompítja a koffein lökésszerű érkezését, a szénhidrát pedig segít gyorsabban pótolni az elhasznált cukortartalékot.