Béremelést és az egyébként sem folyó privatizáció leállítását követeli húsz szlovákiai kórház dolgozóinak egy része. A miniszter szerint az eddigi reformok már éreztetik a hatásukat, a folytatás vagy a visszafordulás a következő kormány dolga lesz.

,,Ha lassan és néha fájdalmasan is, de az elmúlt négy évben javult az egészségügy helyzete Szlovákiában. A kardiológiai, az onkológiai ellátás és a gyermekgyógyászat terén pedig forradalmi változások történtek" - jelentette ki Rudolf Zajac egészségügyi miniszter, miközben a legnagyobb kórházak dolgozói egymás után léptek sztrájkba. A munkabeszüntetés nem teljesen szabályos, hiszen nem előzték meg sikertelen érdekegyeztetési tárgyalások, így múlt csütörtökön egy pozsonyi bíróság már be is tiltott egy sztrájkot. Hasonló döntés várható a többi érintett kórház vezetőinek a helyi bíróságokra beadott panasza ügyében is. Az ágazatban felgyűlt feszültségek azonban aligha söpörhetők a szőnyeg alá: a szakmabeliek lázadtak fel a szlovák egészségügyi reform ellen és fizetésük emelését követelve.

A sztrájk méreteivel kapcsolatban csak a tiltakozás mögött álló egyik ágazati szakszervezet adataira lehet támaszkodni. Bár hivatalosan mindenki "saját elhatározásából" tagadja meg a nem sürgős, nem életmentő beavatkozások elvégzését, a szakszervezetek rajta tartják a szemüket a kórházakon. Azonnal tiltakoztak és megengedhetetlen nyomásgyakorlásként értékelték, amikor a kórházigazgatók szervezési okokra hivatkozva megpróbálták lajstromba venni a nem dolgozókat. A munkabeszüntetések egyelőre nem okoztak komolyabb fennakadásokat, hiszen az 5,5 milliós ország lakosságát ellátó 67 kórház közül húszban sztrájkol a személyzet 15-70 százaléka. Igaz, épp a legnagyobbakban, a továbbra is állami kézben maradt egyetemi klinikákon.

Az elégedetlenek legfőbb követelése a bérek 25-30 százalékos emelése, amit a kórházak vezetésétől kellene kicsikarniuk, de mivel a szakszervezet szerint a gyógyító intézményeknek úgysincs erre pénzük, egyenesen a kormányhoz fordultak. Az azonban csak annyit tehetne, hogy megemelné a nyugdíjasok és kiskorúak ellátásáért az egészségbiztosítóknak átutalt összeget. Erről viszont az állami költségvetés jóváhagyásakor, nem pedig év közben, három hónappal az előrehozott választások előtt döntenek.

A szlovák egészségügy-finanszírozás leggyakrabban emlegetett problémája az állami hozzájárulás elégtelensége. Míg ugyanis egy alkalmazott vagy vállalkozó legalább - a 6700 koronás (1 korona = 7 forint) minimálbér után járó - havi 960 koronát köteles befizetni egészségbiztosítás címén, addig az állam az inaktívak után csak 633 koronát fizet.

A kilátásba helyezett sztrájk hallatán márciusban Ivan Miklos pénzügyminiszter bejelentette, hogy a gazdasági növekedésnek köszönhetően az állam jövőre a GDP 0,25 százalékának megfelelő 1,4 milliárd koronával emelné meg idei 23,4 milliárdos befizetését. De ez már nem állította meg a tiltakozókat. A hivatalos statisztikák szerint egyébként tavaly a szlovák orvosok átlagbére 30 ezer, a nővéreké pedig 14 ezer korona volt, miközben az ipari átlagbér 17 ezer korona körül mozgott. A béreket azonban a folyamatos túlórázás emeli meg - állítják az egészségügy robotosai.

A sztrájkolók nevében fellépő Orvosok Szakszervezeti Szövetsége szerint a kormánynak abba kellene hagynia az egészségügy privatizációját. Szlovákiában ez meglehetősen nehezen értelmezhető kijelentés, mivel napjainkra csak a legnagyobb, általában egyetemi klinikaként működő kórházak maradtak állami tulajdonban, a többi a reform részeként a megyékhez vagy pedig az erre a célra létrejött nonprofit szervezetekhez került. Amikor aztán megkezdődött az állami kórházak gazdálkodásiforma-váltása, állami részvénytársaságokká alakítása, az ellenzék azonnal rejtett privatizációs szándékot kiáltott. A Dzurinda-kormány viszont az előrehozott választások kiírásával egyidejűleg mindenfajta privatizációt felfüggesztett. Ehhez olyannyira ragaszkodik, hogy még olyan, állami tulajdonban lévő ipari épületek - mint például a rimaszombati dohánygyár - eladását is megtagadja, amelyekben pedig külföldi cégek telepednének meg a súlyos munkanélküliséggel küzdő régiókban. Az idén 21 állami kórház átalakítását tervezték, de közülük eddig csak háromból lett részvénytársaság.

A kormány lejáratására minden lehetőséget meglovagló, most is a sztrájkolók összes követelését felkaroló, a választások megnyerésére a legesélyesebbnek tartott baloldali populista politikuson, Robert Ficón kívül a többi ellenzéki párt is azon az állásponton van, hogy a felvetett problémákkal csak a júniusi választások után felálló új kormánynak kellene foglalkoznia. Szakmai elemzések szerint egyébként legalább 33 kórház felesleges, eddig azonban csak egyet zártak be. Így nem meglepő, hogy a kisebb kórházak személyzete általában nem kapcsolódik be a sztrájkba.

Az egészségügyi reformmal kapcsolatban nyilvános vitákat vállaló kormánytagok elsősorban arra emlékeztetnek, hogy - 31 milliárd koronás költséggel - felszámolták a régi tartozásokat, és azt is elérték, hogy az egészségbiztosítók késedelem nélkül fizessenek a gyógyító intézményeknek. Az állami kézben maradt kórházak tavalyi adóssága 5 milliárd korona volt, ami Zajac szerint egy kis odafigyeléssel már nem is gyűlhetett volna össze. Az egészségügyi miniszter szerint azonban a kórházak nagyon nehezen szabadulnak meg a szocializmus óta változatlan működési modelltől. A sikeres átalakulás és az ebből adódó nagyobb mozgástér kihasználásának mintapéldája a három éve nonprofit szervezetként működő nagykürtösi kórház, amely az ágyszám csökkentésével és elbocsátásokkal elérte, hogy az ott maradt orvosok átlagfizetése 39 ezer koronára emelkedjen. A két évvel ezelőtt elsőként részvénytársasággá vált poprádi pedig már tavaly nyereségessé vált; a megtakarítás 60 százalékát prémiumként osztották ki, a többit az intézmény fejlesztésére fordították. Az orvosszakszervezet erre azt válaszolta, hogy a megyék kezelésébe került kórházak nagy részében azonnal csökkentették az ágyszámot, a fizetések azonban változatlanok maradtak.

Az egészségügyi szolgáltatások színvonalát a jelenleg rendelkezésre álló összegből is javítani lehetne, ehhez azonban kórházbezárásokra lenne szükség, ezenkívül hatásos, ugyanakkor olcsóbb gyógyszereket, illetve gyógymódokat kellene alkalmazni - állítják Zajac szakértői banki elemzőkkel egyetértésben. Nem látnak viszont lehetőséget a társadalombiztosítási elvonások további növelésére. Legfeljebb néhány területen, mint például a fogászat, a szemészet vagy pedig a bőrgyógyászat terén lehet szélesíteni azon beavatkozások, vizsgálatok skáláját, amelyekért a páciensnek nagyobb hozzájárulást kell fizetnie. Az ágazat ellenállását sem egyszerű legyűrni. A kormány jelentősen átalakította a jogszabályi hátteret, de az egészségbiztosítókat csak többéves vita után tudta rávenni, hogy egyéni nyilvántartást vezessenek a gyógyszerfogyasztásról. A legtöbb ügyféllel rendelkező Általános Egészségbiztosító pedig idén először tette közzé a kórházak rangsorát. A sztrájkoló intézmények e szerint nem tartoznak a legjobbak közé, igaz, az alkalmazott kritériumrendszert sokan vitatják.

TUBA LAJOS / POZSONY

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
HVG Plázs

Nyolc évvel hosszabb életre számíthatnak a magyar nők

Továbbra is jelentős különbség mutatkozik Magyarországon a nők és a férfiak várható élettartama között: a "gyengébbik nem" képviselői a rendszerváltás idején hosszabb életre számíthattak a hazai férfiakhoz képest, mint másfél évtizeddel később, 2004-ben.

HVG Plázs

A nők védelmében

Az idei év egyik slágergyógyszere lesz a méhnyakrák elleni védőoltás - jósolják piaci szakértők. Csakhogy a betegség által leginkább sújtott országoknak elérhetetlenül drága lesz a vakcina.

HVG Plázs

Egyesülő német gyógyszergyárak

Megveszi a berlini Schering gyógyszergyárat a Bayer AG, miután alaposan ráígért a vételi ötlettel elsőként piacra lépett hazai versenytárs, a Merck ajánlatára.

MTI Plázs

Ritkán járunk fogorvoshoz

Rossz a magyar lakosság fogainak az állapota, a felnőtteknek mindössze 38 százaléka járt egy éven belül fogorvosnál, beleértve a magánorvosi ellátást is - derült ki egy felmérésből.

HVG Plázs

Agykutatás: veszélyes lehetőségek

Ha így fejlődnek tovább az agyi képalkotó technológiák, nemsokára alapvető emberi jogainkat is veszélyeztethetik - áll egy az Európai Parlamenthez a minap beadott ajánlásban, amely sorra veszi a gyógyítás előtt megnyílt lehetőségek számos etikai kérdést felvető "mellékhatásait".

HVG Plázs

Kórházat vennének a befektetők

Az elmúlt években több kórház rendbetételére vállalkoztak magánbefektetők. Másfél évvel ezelőt a fideszes vezetésű Körmend önkormányzata a párt politikájával dacolva a Hospinvest Kft.-nek adta át a helyi kórház működtetését (az intézményt már a Horn-kormány bezárásra ítélte). A manőver indoka az volt, hogy a 120 ágyas kórház minden ágyára félmillió forint tartozás jutott (HVG, 2005. augusztus 13.).

MTI Itthon

Még nem sikerült eladni a magyar vakcinát

Batiz András kormányszóvivő cáfolta azt a sajtóértesülést, miszerint már értékesítették volna a Magyarországon kifejlesztett madárinfluenza H5N1-es vírustörzse ellen hatékony vakcinát.

HVG Plázs

Reformra váró egészségügy

Tarthatatlan az egészségügy állapota - csupán ebben értenek egyet a pártok szakértői, akik azonban az általuk szorgalmazott reformoknak csak az alapelveit villantják fel. Pedig egy minap megjelent tanulmány szerint az ország egészségi állapota rosszabb, mint az a fejlettségi mutatókból következne.

Sem a genetika, sem a hormonvizsgálat nem képes eldönteni, mennyire lehet férfi egy nő

Sem a genetika, sem a hormonvizsgálat nem képes eldönteni, mennyire lehet férfi egy nő

Oda a luxus: tankszerűvé tették a Bentley Bentaygát

Oda a luxus: tankszerűvé tették a Bentley Bentaygát

Zsinórban hetedszer német bajnok a Bayern München

Zsinórban hetedszer német bajnok a Bayern München

Francia diákok szerint a Napszállta a legjobb film Cannes-ban

Francia diákok szerint a Napszállta a legjobb film Cannes-ban

A kis Lajos herceg már tud járni, és erről fotónk is van

A kis Lajos herceg már tud járni, és erről fotónk is van

Bomba robbant Egyiptomban, 17 ember megsérült

Bomba robbant Egyiptomban, 17 ember megsérült