Tetszett a cikk?

Zsírt vagy olajat használjunk a konyhában? Vajat kenjünk kenyerünkre vagy margarint? Mangalicát együnk vagy inkább halat? A táplálkozási szakértő segít megválaszolni a kérdéseket.

Laikusként nehéz elkülöníteni a tényeket és az álhíreket az élelmiszerekkel kapcsolatban. Ilyen álhír az a gyakran hallható állítás, hogy a mangalica és a belőle készült termékek nem tartalmaznak koleszterint, zsírsavösszetételük pedig kiemelkedően egészséges - idézi Tihanyi András dietetikust a Weborvos.hu.

Az állati eredetű zsiradékok jelentős mennyiségben tartalmaznak koleszterint és telített zsírsavakat, ezek pedig, ha étrendünk nem kiegyensúlyozott, növelhetik bizonyos egészségügyi problémák kialakulásának kockázatát is. Az állati eredetű zsiradékok esszenciális zsírsav- és E-vitamin- tartalma általában nem túl magas, viszont jó A- és D-vitaminforrások lehetnek. A növényi olajokban a telített zsírsavak aránya alacsony, míg az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavaké magas, transzzsírsavakat pedig csak elenyésző mennyiségben tartalmazhatnak.

Az állati eredetű zsiradékok között is vannak különbségek: a halakban, különösen a tengeri halakban található olajok gyakori fogyasztásával szemben nem emelhetünk kifogást, mivel a bennük lévő többszörösen telítetlen zsírsavak (EPA és DHA) fontos szerepet töltenek be szervezetünk működésében. Ezen zsírsavak szervezeten belüli alacsony szintje összefüggésbe hozható számos idegrendszeri és viselkedésbeli probléma kialakulásával (pl. depresszió), de a csecsemők és kisgyermekek idegrendszerének fejlődésére is kedvezőtlen hatással lehet a nem megfelelő mennyiség.

Kutatások szerint ízületi gyulladások esetében a gyulladásos folyamatokat gátolhatják, és mérsékelhetik az ezzel járó fájdalmakat, így a halolaj szakember által felügyelt alkalmazása esetenként akár a fájdalomcsillapítókat is kiválthatja. Fogyókúrázóknak is ajánlott: a hosszú láncú, többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak elhízott nőkben fokozták a testtömegvesztést. Érdekesség, hogy bizonyos adatok szerint a megfelelő zsírsav-bevitel és vitamin-, ásványianyag-ellátottság mérsékelheti az agressziót, így az erőszakos cselekmények gyakoriságát is csökkentheti például a börtönökben.

A sertészsír és más állati eredetű zsiradékok fogyasztását tehát lehetőség szerint csökkentsük, inkább használjunk helyettük növényi olajokat, míg a zsírosabb húsok helyett soványabb húsokat érdemes fogyasztanunk, és hetente egyszer-kétszer tengeri hal is kerülhet asztalunkra.

A vaj vagy margarin kérdést is érdemes tisztáznunk. Igaz ugyan, hogy a folyékony olajok hidrogénezéssel történő keményítése közben nem csak telített zsírsavak, de szervezetünkre káros transzzsírsavak is nagy mennyiségben keletkeznek, ám a ma kapható jó minőségű margarinokba kerülő növényi olajokat nem hidrogénezik, helyette kemény, a természetben előforduló növényi zsírokat (pl. kókuszzsír, pálmazsír) használnak. A ma legelőnyösebbnek tekintett termékek zsírsavösszetétele ráadásul kiegyensúlyozott, egyaránt vannak bennük esszenciális zsírsavak, zsírban oldódó vitaminokkal (A-, D-, E- vitamin) együtt. Tiltott élelmiszer azonban nincs, csak kerülendő mennyiségek, ezért egészséges ember kis mennyiségben vajat is nyugodtan fogyaszthat, ám rendszeres fogyasztásra érdemesebb a margarinokat előnyben részesítenünk - hangsúlyozta a dietetikus.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Plázs

Táplálkozási tanácsok: milyen betegségeket előzhetünk meg?

A helyes táplálkozás továbbra is az egyik legkellemesebb módja a rák megelőzésének, illetve egészségünk megőrzésének. Összeállításunkban különféle tanulmányok eredményeiből szemezgettünk, amelyekből kiderül, milyen betegségeket előzhetünk meg a zöldség-, illetve gyümölcsfogyasztással.

MTI Plázs

Táplálkozási dilemmák: mikor és mennyit együnk?

Kényelmesebben élünk mint elődeink, ráadásul kevesebbet mozgunk, és többet fogyasztunk, mint amire szervezetünknek, az adott aktivitási szint mellett igénye lenne. A dietetikustól megtudtuk, hogyan táplálkozhatunk egészségesebben.

MTI Plázs

Táplálkozási szokásaink: a bőrünk mindent elárul

A magyar lakosság naponta átlagosan mindössze 285 gramm zöldséget, gyümölcsöt eszik az ideális 400-800 gramm helyett, pedig a betegségek megelőzésében nélkülözhetetlen vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz, nyomelemekhez csak a növényalapú táplálkozás segíti hozzá az emberi szervezetet.

hvg.hu Plázs

Miért veszélyes a fehérjedús táplálkozás?

Az étrendünk befolyásolhatja viselkedésünket, előidézve olyan pozitív hatásokat, mint a kreativitás, vagy a tisztánlátás, de lehetnek negatív következményei is, mint például a szorongás vagy a zavartság. A fehérjedús diéta – tele vörös húsokkal és sajttal – pedig kifejezetten veszélyes az agyra.