A nyugtalan láb szindróma a statisztikák szerint a felnőtt nők csaknem hét százalékánál, a férfiak 3,3 százalékánál fordul elő. A lábmozgatás kényszere nyugalomban, gyakran lefekvés után, éjszaka jelentkezik, és a betegek legtöbbször ideggyógyászati kezelésre szorulnak.

John W. Winkelman és munkatársai 3433 felnőttet vizsgáltak. Az önként jelentkező férfiak és nők részletes kérdőívet töltöttek ki, ebből derült ki, hogy az átlagosan 68 éves felnőttek 4-7 százaléka tapasztalt kényszert, hogy időnként megmozdítsa az alsó végtagját.

A kutatók számba vették, hogy a nyugtalan láb szindrómában szenvedők közül hányan lettek koszorúér-betegek, kaptak szívinfarktust vagy szélütést. Azt tapasztalták, hogy akiknél a lábmozgatás kényszere gyakran és kifejezetten megjelent, azok közül kétszer annyian kaptak szívinfarktust vagy szenvedtek el agyi érkatasztrófát, mint a többiek.

A szakemberek mind a vizsgálókat, mind az eredményekről tudomást szerző laikusokat nyugalomra és óvatosságra intették. David Rye, az Emory Egyetem orvosi fakultásának ideggyógyász professzora hangsúlyozta, hogy a megfigyelt összefüggés fontos és érdekes, mert azt jelzi, hogy a nyugtalan láb szindróma nem egyszerűen kellemetlen tünet csupán, hanem további vizsgálatokat és kezelést igényel.

A nyugtalan láb szindróma tüneteit mutató emberek a vizsgálat tanúsága szerint egy-egy éjszaka akár háromszáz alkalommal is kényszeresen mozgatják az alsó végtagjukat. Ekkor a szívműködés gyorsulhat, a vérnyomás emelkedhet. Valamennyi szakember egyetért abban, hogy vizsgálni kell, vajon a nyugtalan láb szindróma hatásos kezelésével csökkenthető-e a szív- és érbetegségek gyakorisága.