Pedig az ízlelésnek igen fontos védelmi és élvezeti funkciói vannak. Segítségével ítéljük meg a szánkba került ételt, gyógyszert, italt stb. Az ízlelés az utolsó teszt, amelyen egy anyagnak át kell mennie ahhoz, hogy szervezetünkbe kerülhessen.

A Monell Központ és a Floridai Egyetem tudósai nemrég cikksorozatban foglalták össze az ízlelésről eddig szerzett ismereteinket. Ennek segítségével jobban megérthetjük, hogyan is működik ez a fontos, de sokszor háttérbe szoruló érzékszerv.

Az utóbbi években az édes, keserű és az úgynevezett umami ízekért (a japán eredetű umamit - magyarul: ínyenc zamat - az emberi nyelv önállóan, a fehérje ízeként érzékeli) felelős receptorok azonosítása új távlatokat nyitott meg az ízlelés megismerésében, de még így is sok kérdés maradt megválaszolatlan. A cikksorozatban, amely a Current Biology című szaklapban jelent meg, olvashatunk a különböző ízek felismerésének mechanizmusáról, és az idegrendszer valamint az elsődleges ízlelési szervek (főként a nyelv) kapcsolatáról. Jelenlegi ismereteink szerint az ember öt ízt képes megkülönböztetni: ezek az édes, a savanyú, a sós, a keserű és az umami. A különböző ízek különböző érzelmeket váltanak ki belőlünk, és segítenek eligazodni a világban. Például amíg egy falat édes csokoládé örömet okoz, a keserű dolgok általában rosszullétet idéznek elő, így megóva minket a káros anyagoktól, mérgektől.

"Az ízlelés fontossága vitathatatlan, hiszen egyszerre jelent védelmet és örömforrást. Még a beszélt nyelvben is megjelenik, hiszen ki ne ismerné az édes örömöt, a megkeseredett kapcsolatokat, a savanyú szőlőt és az élet sava-borsát." - nyilatkozta a cikksorozat egyik írója.