Tíz szájüregi rákban szenvedő beteg közül hét többet iszik, mint kellene, ráadásul dohányzik is. Az alkoholizálás egyébként rizikófaktornak számít a garat, a gége, a nyelőcső, a bél, a máj, valamint az emlő rosszindulatú daganatai kifejlődése szempontjából is - olvasható a BBC News hírei között.
   
Egy összeurópai kutatás során, amelyet a lyoni Rákkutató Ügynökség irányított, a tudósok összesen 9 ezer azonos korú és hasonló életmódot folytató egyén adatait elemezték. Egy részük szájüregi vagy torokrákban szenvedett, más részüknél viszont nem alakult ki rosszindulatú elváltozás.
   
Az okokat keresve a kutatók kiderítették, hogy a titok nyitja az alkohol-dehidrogenázban - a májban az alkohol lebontását végző enzim termelését szabályozó génben - rejlik. Az ADH-génnek ugyanis két olyan variációja van, amelyek megléte esetén lényegesen gyorsabban bomlik le az alkohol kevésbé kártékony vegyületekre, így kisebb a rákos daganat kialakulásának rizikója is. Az egyik génmutáció hordozói százszor gyorsabban bontják le az alkoholt, mint azok, akik nem rendelkeznek ezzel a génvariánssal.
   
A kutatók, akik eredményeikről a Nature Genetics című szaklapban számoltak be, ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a génmutáció nem jelent licencet a mértéktelen ivászatra. Gének ide vagy oda, azok, akik fogyasztanak alkoholt, nagyobb kockázatnak teszik ki magukat a rák kialakulása szempontjából, mint azok, akik absztinensek.