A Caltech kutatói megjelölték az agynak azt a részét is, ahol ezek az érzelmi folyamatok zajlanak, úgy találták, hogy a becsületesség az elkülönült kéregállományban kerül feldolgozásra, ami az érzelmi reakciók területe is. "Az a tény, hogy agyunk igen erősen reagál az igazságtalanságra, felveti, hogy az igazság és az igazságtalanság megérzése egy alapvetően kifejlesztett képesség” – jegyzi meg Steven Quartz, a Caltech filozófia docense és a tanulmány előadója.

A tanulmány alanyai 28 és 55 év közötti férfiak és nők voltak, akik világméretű erkölcsi problémákkal néztek szembe. A kísérlet kezdetén mindannyian elolvastak egy rövid életrajzot 60 árváról. A kísérlet szerint az árvaház annyi pénzt kapott, amennyiről a kísérleti alanyok döntöttek. A végeredmény 2279 dolláros adomány lett.

Miközben egy funkcionális mágneses rezonanciaérzékelő (fMRI) figyelte az agyukat, a résztvevőknek körülbelül 8 másodperc alatt kellett eldönteniük, hogyan osztanának fel élelmet gyerekek csoportjai között különböző szituációkban. Az egyik variációban dönteniük kellett, hogy két gyerekből mindkettőnek adnának-e négyszer több élelmet vagy csak az egyiknek hatszor többet. A többi gyerek eszerint nem kapna semmit. A másik szituációban a gyerekek kaptak extra élemiszereket és a résztvevőknek azt kellett eldönteni, hogy melyik a jobb: mindkét gyerektől elvenni hat extra élelmet vagy egytől tízet.

Végül a résztvevők hoztak egy döntést, a szakemberek pedig egy rövid időre betekintést nyertek abba, hogy ez a megfontolás hol jön létre. Amikor a kísérleti alanyoknak élelmet kellett adniuk, a szemüregi homloklebenyük, ami a jutalomazásért felelős rész az agyban, "kivilágosodott”. Amikor ezzel szemben elvenniük kellett élelmet, ez a terület – az érzelmi központ – aktiválódott. Quartz szerint ez a terület az igazságtalan döntés által aktiválódott. Az aktivitás változó mértékű volt a résztvevőknél, jelezve, hogy az egyéni különbségek az erkölcsi érzékenységben gyökerezhetnek, a biológiai reakciók erősségében.

A tisztességtelenségre adott érzelmi válasz taszítja az embereket a rendkívüli igazságtalanságtól és a tisztesség felé vezeti őket – állítja a szakember. A megfigyelés azt sejteti, hogy az alapvető késztetésünk, hogy tisztességesek legyünk, nem egy bonyolult dolog, amit tanulnunk kell – tette hozzá.

A tanulmány, amely a Science online kiadásában jelent meg, az első, ami vizsgálja a “neuroethics”-et, az erkölcsi döntéseink idegi alapját – valódi következményekkel. Ez segíthet a vezetőknek is abban, hogyan hozzanak politikai döntéseket az erőforrások elosztásáról.