A fehérjével immunizált egereket megfertőzték a vastagbélrák sejtjeivel, s azt tapasztalták, hogy az átlagosnál kevesebb tüdő- és májáttét alakult ki ezen állatoknál - írták felfedezésükről a philadelphiai Thomas Jefferson Egyetem kutatói a Nemzeti Rákkutató Intézet folyóiratában.
   
Sokféle rákellenes vakcina kidolgozása van folyamatban, ám nehézséget okoz a megfelelő célpont, az úgynevezett antigén megtalálása, amely csupán a rákos daganatban fordul elő, az egészséges szövetekben pedig nem.
   
Adam Snook és Scott Waldman érdeklődése azért fordult a vastagbélrák felé, mivel a belek belsejét borító nyálkahártyában sajátos immunrendszer működik: olyan fehérjék képződnek, amelyek csupán itt találhatók meg és tumorellenes hatással bírnak.
   
A philadelphiai kutatókat különösen érdekelte az úgynevezett guanil-cikláz C fehérje, amely csupán a bél nyálkahártyájában, valamint a vastag- és végbéldaganatok (kolorektális tumorok) metasztázisaiban lelhető fel és fejti ki hatását. A tudósok az egerekbe vastagbéldaganat sejteket fecskendezték be mielőtt, vagy azután, hogy immunizálták volna az állatokat a guanil-cikláz C fehérjével 
   
A be nem oltott egereknél átlagosan 30 áttétes daganat képződött a tüdőkben és a májban, míg a vakcinált állatoknál három. A fehérjeterápiában részesült egerek tovább éltek, mint kezeletlen társaik. - "A módszer ugyan nem garantálja a teljes gyógyulást, ám fontos terápia lehet" - mutattak rá a kutatók. Mint cikkükben kifejtették, a vastag- és végbéltumorokban szenvedő betegek 50 százaléka az áttétek, mindenekelőtt a tüdőben és a májban képződő metasztázisok miatt veszíti életét. Évente világszerte 1,2 millió új vastag-és végbélrákos esetet diagnosztizálnak, s a kór 130 ezer beteget öl meg.
   
A kutatók azonban óvtak a túlzott optimizmustól, mondván, könnyebb a laboratóriumban gyógyítani egy mesterségesen előidézett daganatban szenvedő egeret, mint egy rákos beteget a valóságban. Ugyanakkor bizakodóak, azt remélve, hogy kutatásaik során olyan újféle potenciális vakcinát azonosítottak, amely a nyálkahártyából kiinduló daganatokat célozza meg. A tumorterápia újfajta megközelítése hatékony lehet a fej és nyaki daganatok, a tüdő, az emlő, a hüvely, valamint a húgyhólyag rákos megbetegedéseinél. Ezek a tumorféleségek ugyanis szintén a nyálkahártyából fejlődnek ki.
   
Az utóbbi időben többféle daganat, így az egyik leghalálosabb bőrtumor, a melanóma, valamint a szintén igen rosszindulatú agydaganat, a glioblasztóma multiforme kezelésére születtek ígéretes vakcinák. Egy kubai kutató kedden jelentette be egy olyan vakcina előállítását, amely meghosszabbítja a tüdőrákos betegek élettartamát.