A vastagbélrák az évtizedekig tartó helytelen táplálkozás következménye. Étrendünk számos rákkeltő anyagot tartalmazhat, ilyenek a karcinogén zsírok, a nitrozaminok és nitritek, valamint a fehér méregként is emlegetett cukor. S még rosszabb, ha veszélyesen alacsony a rostbevitelünk, a zöldség- és gyümölcsfogyasztásunk. A legfrissebb kutatások is azt mutatják, hogy a glutamát, amely a nátriumglutamátban (monosodium glutamate, MSG) és más adalékanyagokban található, elősegítik a rák terjedését és növekedését. (Nátriumglutamátot fűszerkeverékekben, instant termékekben, granulátumokban, chips-ekhez és más rágcsálnivalókhoz keverve találhatjuk, fő feladata az ízfokozás. Gyakori, hogy E 621-es adalékanyagként szerepel az ételek címkéjén, de nem minden esetben tűntetnek fel az összetevők között; általában „ízesítőszerek” vagy „fűszerek” megnevezés alatt rejtőzködik. Ez azért veszélyes, mert a nátriumglutamátra egyre többen érzékenyek, és kapcsolatba hozzák a pánikbetegséggel is.)

Az első elváltozások a vastagbél belső felületén található csőszerű bemélyedések speciális sejtcsoportjain (crypta, kripta) belül mutatkoznak, ezt úgynevezett aberráns crypta fókusznak (aberrant crypt foci, ACF) nevezzük, amely egyben a vastagbélrák előhírnökének is tekinthető. Akad azonban több olyan tápanyag is, amelyek féken tartják ezeket a rákmegelőző állapotú sejtcsoportokat. Ezekből gyűjtöttünk össze néhányat.

Kurkumin. Természetes állapotában a kurkumában található. A kurkuminoidok polifenol vegyületek, amelyek a kurkuma sárga színét adják. Mivel erős színe van, ételfestéknek is használják, E100 kóddal. Kutatások bebizonyították, hogy a kurkumin, a kurkuma fűszerből kivont flavonoid igen hatékony a legtöbb daganatos megbetegedés esetében, különösképpen a vastagbélráknál. Az indiai konyha alapvető fűszerei, a kömény és a kurkuma, amely megmagyarázza a vastagbélrák jelentősen kis arányú előfordulását az indiai lakosságban.

Konjugált linolsavak (CLA). A természetben előforduló zsírsavak. A CLA hozzájárulhat a szervezet zsírraktár-sovány izomszövet optimális arányának kialakításához. Kutatók kimutatták, hogy a konjugált linolsavak csökkentik a mell- és vastagbélrákot. Már olyan kicsi adag is, mint a napi 1000 mg hatásos lehet. Ez a különleges olaj rendbe hozza az immunitást és hatékony a vastagbélrákkal szemben. A DHA és az omega 3 zsírsavak szintén hatásosak.

Kvercetin. Ez nem más, mint egy flavonoid, amely antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású. Szerepet játszik a rosszindulatú daganatok kialakulásának megelőzésében, csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást, védi a szív- és érrendszert. A vegyület nagy mennyiségben a vörös szőlő levében és a vörösborban található meg. Előfordul még a vörös- és lilahagymában, a kelkáposztában, a brokkoliban, a cseresznyében, a zöldbabban, az almában és a gabonafélékben is.

Miért veszélyesek a sültek?

© Dripnet A nitritet húskészítményekhez alkalmazzák, amellett, hogy a pácolt húsok jellegzetes színét adja, általános ízjavítóként szolgál. A nitrit bizonyos anyagokkal reakcióba lépve nitrozaminok keletkezését idézi elő, amelyek erősen rákkeltők. A pácolt húskészítmények közül csak a sült baconban található két-három illékony nitrozamin, az egyéb pácolt húskészítményekben ezek mennyisége nagyon kicsi vagy nem is fellelhető. Nitritek, nitrátok és nitrozaminok az élelmiszereken kívül kozmetikumokból, gumitermékekből és dohányáruból is kerülhetnek a szervezetbe. Fő forrása a dohányzás, ezt követi a sörfogyasztás, majd egyes kozmetikumok használata, de a listán van a baconfogyasztás is. Nem árt tudni, hogy sütés közben keletkezik a legtöbb nitrozamin, ám általában csupán nyomokban marad az ehető részben, főként az elpárolgó gőzzel távozik, vagy a kisülő zsiradékkal. Az alacsonyabb hőmérsékleten hosszabb ideig tartó sütés során kevesebb, míg a magasabb hőmérsékleten rövidebb ideig tartó sütés során több nitrozamin képződik. A pácolt húsok nitrozamin-tartalma csökkenthető nitrozálódást gátló anyagok (aszkorbinsav és acetátja, alfa-tokoferol) alkalmazásával és friss alapanyagok felhasználásával.

Silymarin. A ma ismert egyik leghatásosabb májvédő anyag, a máriatövisben található. A kutatások azt mutatják, nem csupán megakadályozza a máj károsodását, hanem az új rákos sejtek termelődését is. Mindemellett több enyhébb probléma kezelésére is alkalmas, így a fáradtság, az étvágytalanság, valamint a különféle gyomorpanaszok esetén is kiváló. Három bioflavonoidból épül fel – ezek a silibin, a silidianin, és a silikristin –, elpusztítja a szabadgyököket, növeli a glutation és a szuperoxid dizmutáz (SOD) szintjét is, melyek testünk legerősebb antioxidánsai.

Ellagic sav (Ellagic Acid). A málna tartalmazza az ellagitannis nevű fenol származékot, amely meggátolja a rákos sejtek növekedését, és megállítja az egészséges sejtek halálát. A DNS bizonyos kötési kapcsolatait foglalja le, ezáltal az osztódást vagy torzulást kiváltó antigén már nem tud oda csatlakozni, a daganat növekedése megáll, a szervezet képes lesz megküzdeni vele. A rákellenes hatása mellett van baktérium- és vírusölő tulajdonsága is.

A három flavonoid – kvercetin, silymarin és ellagic sav – rákellenes hatása nagyon erős. Ez utóbbit nemcsak a málnában, hanem a pekándióban, gránátalmában és a muskotály szőlőben is megtalálhatjuk. 1000 mg-ot együnk, két vagy három alkalommal egy nap.

E vitamin (d-alfa-tokoferol, amely az E-vitamin természetes és igen jól felszívódó formája), illetve E vitamin szukcinát (d-alfa-tokoferil-szukcinát, szintén stabil E-vitamin-fajta, a legtöbb rákellenes kutatásban alkalmazzák). Mint ismeretes, a tokoferol az E-vitamin kémiai neve, az alfa-tag pedig az E-vitaminnak azt a molekuláját jelzi, amely az emberi szervezetben a legaktívabb. Bár a gamma-tokoferolnak is vannak antioxidáns tulajdonságai, a szervezetünknek elsősorban alfa-tokoferolra van szüksége.

B6 vitamin. A vízben oldódó vitamin hiánya az immunrendszer működésének gyengülésével jár. Eredményes a melanoma növekedés gátlásában is.

Butirát, vajsav. A rövidszénláncú zsírsavak (SCFA, ilyen az ecetsav, propionsav, vajsav) a szénhidrátok anaerob fermentációja során a vastagbélben nagy mennyiségben keletkeznek. Befolyásolják a vastagbélflórát alkotó baktériumok szaporodását, tápanyag források a vastagbél falát alkotó sejtek, a kolonociták számára. Az N-butirát erőteljesen gátolja a már kifejlődött vastagbélrák növekedését.