Az Alzheimer-kór és más típusú demenciák lassan rombolják az agy kapacitását, az új emlékek befogadását. Az amerikai alzheimer társaság tavaly több mint 5 millióra becsülte a megbetegedések számát, amely 2050-re a 16 milliót is megközelítheti. Továbbra is sokan kutatják agyunk titkait, hogy miként dolgozzuk fel az információkat, hogyan működik a memória, miként öregszik az agy, illetve hogyan fejlődnek ki az Alzheimer-kórhoz hasonló megbetegedések. Számtalan tanulmány foglalkozott már a gondolkodóképesség megtartásával, illetve annak javításával. Íme néhány jótanács, hogyan tartsuk karban agyunkat.  

1. Együnk megfelelő ételt. Az vagy, amit megeszel, nincs ez másképp az aggyal sem. A rossz ételektől az agyunk is rosszul fog működni, az előre elkészített ételek transzzsírjai kedvezőtlenül befolyásolják az agyi szinapszisokat. A szinapszisok kötik össze az agy idegsejtjeit, fontosak a tanulásban és a memóriában. Az omega-3 zsírsavat tartalmazó diéta - például lazac, dió, kiwi - javítja a szinaptikus kapcsolatokat, és segít a depressziótól a demenciáig terjedő elmebajok megelőzésében.

Szellemi leépülés

Egyes tanulmányok szerint az Alzheimer és más típusú demenciák igencsak függnek a genetikai háttértől. Egy tanulmányban, amelyet júliusban mutattak be az amerikai alzheimer társaság nemzetközi konferenciáján célozgattak a szellemei leépüléstől szenvedő anyák és gyermekeik megbetegedésének esélye között fennálló kapcsolatra. Meghatározott fehérje minták előfordulása is növelheti a betegség rizikóját. Jelenleg senki nem tudja előre megmondani, hogy kinél fog kialakulni demencia.

2. Sportoljunk. A test egyéb részeinek edzése is segít megőrizni a memóriát, tisztább gondolatokat eredményez, és számos tanulmány szerint csökkenti a kognitív megbetegedések kockázatát. Mivel a testedzés enyhe stressz a szervezetnek, fogyasztja az agy számára is értékes energiát, növeli egyes kémiai anyagok, úgynevezett növekedési faktorok felszabadulását, s ezzel erősebbé és egészségesebbé válnak az agyi neuronok. A szakértők szerint napi fél óra edzés elegendő.

3. Keressünk feladatokat. Fejtörőkkel, keresztrejtvényekkel és memóriajátékokkal tornáztassuk agyunkat, a fokozott mentális aktivitás ugyanis csökkenti a demencia kockázatát, mivel fenntartja és megtartja az agyi stimulációt. Még az aktuális politikai kampányra figyelés is javítja a figyelem szabályozását és a tanulási folyamatot.

4. Memóriatrükkök. Időről időre elő lehet hívni a tárolt információkat. A kognitív képességekben való magabiztosság kedvezően hat a memóriafunkciókra, különösen idősebb korban. Ilyenkor gyakrabban fordulnak elő memóriahibák, ezek az élmények pedig még a későbbi próbálkozástól is elvehetik a kedvet. Az előrejelzés szintén javíthatja a memóriát. Ha van egy jó ötletünk, hogyan jegyezzünk meg valamit, szívesebben emlékszünk rá.

5.  Fontos a pihenés. Az alvás segíti a napi emlékek újraélését, és hosszabb távú rögzítést biztosít. Egyes tanulmányok szerint, az agy alvás közben sokkal gyorsabban feldolgozza az eseményeket, mint ébrenlétkor; kerüljük tehát az éjszakázást. De a délutáni szieszta is segít megszilárdítani a hosszú távú memóriát.