Az orvosi diagnosztikában óriási változást hozott a röntgensugár fölfedezése, kiváltképp akkor, amikor az erekbe fecskendezett, röntgenárnyékot adó anyaggal sikerült megoldani az érfestést is, láthatóvá téve az ereket. Az erek még részletesebb bemutatására újabb technika a mágneses rezonancia - MR - mely elektromágneses rádióhullámokkal, számítógép segítségével térbeli képeket alkot az emberi test belsejéről.
   
J. Keith Smith és munkatársai azt vizsgálták mágneses rezonanciával, hogy a rendszeres testmozgás befolyásolja-e az agyat, az emberi agy érrendszerét. Ez volt az első olyan tanulmány, melyben összehasonlították olyan korosodó emberek agyát, akik éveken keresztül rendszeresen mozogtak, azokéval, akik ezt nem tették.
   
A kutatók vizsgálatukba bevontak 12 önként jelentkező, 60-75 éves embert, akik közül hat az utolsó tíz esztendőben hetenként legalább három órányi aerob terhelést végzett, a másik hat személy pedig bizonyosan kevesebbet mozgott, mint hetenként egy óra. Valamennyi résztvevőnek olyan mágneses rezonancia vizsgálatot végeztek, mely kimutatta, hogy milyen az agyszövet vérellátása és milyenek az agyban található erek.
   
Észak-Karolinában a Chapel Hill Egyetem kutatói kidolgoztak egy háromdimenziós módszert, mellyel az agy vérellátását térbelileg sikerült ábrázolni, s ezzel láthatóvá tették az erek lefutását és tágasságát. Így összehasonlíthatták az aktív életet élő és a kényelmes, keveset mozgó felnőttek agyának vérellátási jellegzetességeit. 
   
Az eredmények egyértelműen azt bizonyították, hogy a rendszeresen mozgó, aktív idős emberek agyában lényegesen több ér működik és ezek több vért szállítanak az agyszövethez, mint mozgásszegény társaik koponyájában. 
   
A kutatók hangsúlyozták, hogy korábbi vizsgálatok tanúsága szerint a mindennapi élet részeként végzett mozgásgyakorlatok, a gyaloglás és a séta csökkentették az idős emberek gondolkodásának romlását, a szellemi működés leépülését. Ebben a kedvező hatásban szerepe lehet az agyi vérkeringés élénkebb működésének is.