Korábban igazolták, hogy a krónikus stressz egyes agyi hormonok kibocsátásának megváltoztatásával befolyásolja a viselkedést és a memóriát is. A Minho Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, miként hat a stressz a döntéshozatalra, ezért kísérleteikben patkányokat vizsgáltak.

A rágcsálókat megtanították arra, hogy különböző karok lenyomása után cukrot vagy drazsét kaphatnak jutalomként. A stresszelt patkányok azonban ugyanazt a kart nyomogatták tovább akkor is, amikor az már nem a leginkább kedvelt jutalmukat adta.
   
A kísérleti állatokat 21 napon át tették ki különféle váratlan stresszhatásoknak, majd megvizsgálták agyukat. A boncolásnál a stresszelt patkányok agyának két, döntéshozatalban szerepet játszó területét - a prelimbikus kérget és a dorzomediális striátumot - sorvadtnak találták. Egy harmadik agyi terület viszont, mely a szokások kialakulásához szükséges, megnagyobbodott az erős igénybevételnek kitett állatoknál.
   
A kutatók feltételezik, hogy a stresszelt patkányok agya megbirkózási módszerként kapcsol át gépies döntéshozatalra, hogy energiát takarítson meg a nagy nyomás alatt lévő állatoknak.
   
Nagyon hátrányos lehet azonban, ha a változó környezethez való alkalmazkodási képesség gátlás alá kerül - írta Eduardo Dias-Ferreira, a tanulmány vezető szerzője. Úgy véli, a károsodás ismerete fontos lehet annak megértésében is, hogy a krónikus stresszel kapcsolatba hozható rendellenességekhez miért társul oly gyakran függőség vagy megrögzött viselkedésformák.
   
Dias-Ferreira szerint a mindennapi élet döntéseitől a gazdaságig nagy hatása van megfigyeléseiknek.