Hatvanegy, 7 és 12 év közötti lányt hoztak stresszhelyzetbe egy teszt során, majd szervezetük hormonális válaszát vizsgálták, miután telefonhívást vagy ölelést kaptak anyjuktól. Nyilvánosság előtt tartott előadásuk és egy rövid szóbeli vizsga után mérték a lányok kortizolszintjét, amely a stresszel függ össze, majd a nyugtatás után az oxitocin "boldogsághormon" szintjét.

A lányok harmadát közvetlenül a teszt után megölelte anyja, másik harmada telefonhívást kapott tőle, ám nem láthatta és érinthette, a fennmaradó harmad nem kapott ilyen támogatást, hanem egy semleges filmet nézett 75 percen át. Mint várható volt, a teszt során a - nyálból kimutatott - kortizolszint emelkedett a gyerekeknél, ám azoknál, akik közvetlen fizikai kontaktust tapasztaltak anyjuktól, harminc perccel az esemény után visszatért a normális értékre. A csak szóbeli megnyugtatásban részesülőknél némileg tovább tartott - körülbelül egy óráig - a normális kortozolszint helyreállása. Azoknál a lányoknál, akiknek anyjukkal való kapcsolat nélkül kellett megbirkózniuk a stresszhelyzettel, egy óra elteltével még több mint harmaddal magasabb volt a normális értéknél a kortizolszintje.

A vizeletből kimutatott oxitocin szintje is azoknál emelkedett a leggyorsabban, akiket megölelt anyjuk, őket követte a szóbeli, telefonos nyugtatásban részesültek csoportja. Alacsonyan maradt azonban az oxitocin koncentrációja azoknál, akik nem kaptak támogatást. Mint Leslie Seltzer kutatásvezető, a madisoni Wisconsini Egyetem munkatársa elmondta, kísérletük az első, amely igazolta, hogy a kötődést elősegítő oxitocin hormon nemcsak fizikai érintés hatására szabadul fel, hanem beszéd, illetve hangok is kiválthatják termelődését. A tanulmány szerdán jelent meg a brit tudományos akadémia Proceedings of the Royal Society B című folyóiratában.