A fapados légtársaságok a kiegyensúlyozott jegyár-emelés helyett inkább újabb és újabb járulékos költségeket varrnak a nyakunkba. Némelyik cég ráadásul – alattomos módon – takargatja ezeket a költségeket. Résszint azért, mert ezek a költségek merőben arcátlanok, és azért is, hogy aztán a tudatlanságunkat használják bevételi forrásnak „tetszik vagy nem tetszik” alapon. Az utazás nem kötelező, és ha valaki nem szereti a kisbetűs szabályzatot szóról-szóra értelmezni az legjobb, ha otthon marad (vagy olvasgatja a Travelline-t, mert azért mi itt vagyunk, hogy segítünk egy kicsit).

Egyre nyilvánvalóbb, hogy egy fapados viteldíja akármelyik normális szezonban (nem mínusz 25 fokos téli fagy, vagy a tanítási év kellős közepén) alig marad el a hagyományos légitársaságok áraitól. Ami már kevésbé nyilvánvaló, hogy ha nem vigyázunk, akár a kétszeresét is kifizethetjük annak, amelyet egy klasszikus légitársaság repülőjegyéért fizettünk volna.

A klasszikus légitársaságoknál (általában) egy maximum 23 kg-os bőrönd feladása ingyenes. Ugyanezért a poggyászért az easyJetnél 23 780 Ft, a Ryanairnél pedig 60 000 Ft (!) extrát fizetünk, a Germanwings 16 000 forintot fog kérni, a Jet2 pedig 10 000 forintot. A Wizz Air – a javára legyen mondva – április óta megszüntette a 15 kilós súlyhatárt, ez jelentős engedmény és jó hír annak, aki vásárlókörútra indul, hiszen némely légitársaságnál egy 5 kilós súlyfelesleg akár 30 000 forinttal is karcsúsíthatja a pénztárcánkat. Óvintézkedésnek annyit ajánlunk, hogy mindig legyen nálunk egy nagy méretű reklámszatyor, amelybe a laptoptáskánk és a kézitáskánk mellett (csak egy kézipoggyászunk lehet) van elég hely, hogy az esetleges extra kilókat kézipoggyászként is felvihessük a gépre.

Flickr - Creative Commons

Egy másik probléma, hogy a repülőjegy árakat összehasonlító weboldalak viteldíjai nem tartalmazzák az extra költségeket, sok légitársaság pontosan azért használja a „járulékos költséges” marketing fogást a szimpla jegyáremelés helyett, hogy az ilyen kereső programokban ne bukjanak le. Ezeknél a cégeknél csakis akkor tudhatjuk meg a teljes jegyárat, ha a légitársaság saját weboldalán végigcsináljuk a foglalást. Szerencsére ma már kötelezik a légitársaságokat, hogy a lehetséges költségekről előre tájékoztassák az utast, ezért a legtöbb fapados weboldalán vagy táblázatot találhatunk az extra díjakat illetően (Wizz Air, Ryanair), vagy a társaság bonyolult és ködösített kisbetűben értesülhetünk a foglalás költségeiről (pl. easyJet, ahol ráadásul egy csomó információ regisztrációhoz kötött).

Nagyon fontos, hogy áttanulmányozzuk ezeket a táblázatokat, mielőtt megkezdjük a foglalást. Nézzük meg a ránk vonatkozó költségeket, mert azok minden társaságnál különbözőek lehetnek. A Wizz Air például felszámol csecsemődíjat, amely 13 750 forint kisgyermekenként az oda-vissza útra, és ezért a Raynair-nél és az easyJet-nél is hasonló árat fizetünk, noha a nemzetközi társaságoknál a 2 éven aluli gyermekek ingyen utaznak (szüleik ölében, külön ülőhely nélkül). Egy pár síléc szállítása az Easy-nél 13 200 Ft,  a Wizz Air-rel 16 500 Ft, amíg a Ryanair 23 000 forintot fog kérni, ami jelentős többletköltség egy négy tagú család esetén, ezzel ellentétben például a SWISS síszezonban ingyen szállítja felszerelésünket.

Budapest Airport

A másik dolog, hogy a fapadosokkal az ügyintézést csakis online végezhetjük. A Ryanair és a Wizz Air például több tízezer forintos felárat kér minden egyes tételre (poggyász, check in) egy telefonos foglalás esetén, és a callcenter emelt díjas tarifáját is ki kell fizetnünk. Más társaságok a repülőtéri asszisztenciát igyekeznek kifizettetni velünk. A Jet2 például csak pár száz forintot kér az online check-in ért, de ha a reptéren tesszük ugyanezt, az több mint 3 000 forintunkba kerül majd utasonként. Spórolhatunk azzal is, ha előre kifizetjük a poggyász díjat és meghatározzuk a súlyfelesleget. De ha ezeket túllépjük, akkor Vis Major alapon a jegyárunk többszörösét fizetteti ki velünk a fapados légitársaságok zöme.

Végül pedig meg kell említenünk a bankkártya használati vagy foglalási díjat, amelyet régebben például csak az utolsó körben tudhattuk meg, amikor már nehéz volt kihátrálni a tranzakcióból, mert kitöltöttük a kismillió rubrikát és csak a fizetés maradt hátra. A kártyahasználati vagy foglalási díj a fapadosok legnagyobb bevételi forrása (a poggyász mellett). Egy-egy tranzakció ugyanis csupán pár száz forintba kerül nekik, amíg nekünk ezreket számolnak fel érte. Ráadásul a legtöbb ilyen díj utasonként fizetendő, ami azt jelenti, hogy egy négytagú család a Ryanairnél és a Wizz Airnél 11 000 forint foglalási díjat fizet még akkor is, ha az összes jegyért egyszer és egy kártyával fizetett.

Air France

Az sem mindegy, hogy milyen kártyával fizetünk. A Ryanair például a Maestro bankkártyát részesíti előnyben, míg az easyJetnél az a pletyka járja, hogy a Visa kártyánkat nyugodtan az olcsóbb VisaElektronnak titulálhatjuk, mert a rendszer nem ismeri fel a különbséget. A hitelkártyákért szinte minden társaság vaskos összeget számol fel, és van amikor nem fix összeget, hanem a tranzakció egy bizonyos százalékát fizetteti ki velünk.

Ha telefonon kíséreljük meg a foglalást, akkor a helyzet még rosszabb , mert a telefonért is járatonként és utasonként fizetünk, tehát a bankkártyás fizetés még mindig sokkal jobb megoldásnak bizonyul. Az easynél több perces automata szöveget kell hallgatnunk emelt díjas tarifáért, aki pedig a Wizz Airrel utazik, annak a diszpécser kisasszonnyal való beszélgetés (a bankkártya díjon felül) 7 700 forintjába kerül majd, ha családi jegyet vásárol.

Amint látjuk repkednek az ezresek, ezért aztán tényleg nem érdemes felkelni a kora hajnali járatokhoz, és kietlen, a városoktól messzebb lévő reptereken landolni. Érdemesebb inkább körbenézni a klasszikus légitársaságok jegyárai között, mert nem kell különösebben szerencsésnek lennünk, hogy itt is kifogjunk valamilyen jó akciót. Akit eddig nem sikerült meggyőznünk, az megnézheti a Malév és a British Airways összehasonlító táblázatait, ezek további információkat tartalmaznak a fapados árkülönbségekről.

Krisztina O'Brien