A májusi nagy viharban a hullámok hatalmas köveket dobtak a partra és megbontották a védműveket a Balaton egész déli oldalán. Most hiába engedik le teljes erővel a vizet a Sió-csatornán, a vízállás a megengedettnél mégis 13 cm-rel magasabb. Legutóbb 1965-ben volt hasonló időjárási helyzet, ám a partvédő művek még nem léteztek – állapította meg Pécseli Péter, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője. Az idén várható kemény télen az eddigieknél tízszer akkora kár keletkezhet. A Balatoni Szövetség elnöke, Siófok polgármestere, Balázs Árpád szerint nincs pénz a helyreállításra. Korábban ezeket a Vízügyi Igazgatóság kezelte, azután rásózta az önkormányzatokra. Akkor lett tulajdonukká, amikor a fagylaltosok és a pecsenyesütők tökre tették a 60-80 centis partvédő betoncsíkokat. Az önkormányzatok vis major igényt nyújtottak be, de választ nem kaptak. Balatonfenyves ugyan nyert pénzt a strandfelújításra, s abból 50 milliót költött a védműre.

A kaposi on-line újság elgondolkodtató hozzászólást közölt: „talán nem is baj, hogy így történik. Az ilyen-olyan politikai, gazdasági kiváltságokkal feltöltögetett part menti telkek meg a természetellenes betonozás, ami gátolja a hordaléklerakást, megszűnhetne, és a természet visszavenné az őt megillető területet. Virnél a horvátok szemrebbenés nélkül ledózerolták azokat a vityillókat, amelyek nem illettek a képbe. Egy Aligától Fenyvesig tartó, egybefüggő, bejárható homokos part példa nélküli lenne Európába, vetekedne bármelyik tengerparttal”.

TTG