Amanda Mummert, az atlantai Emory Egyetem végzős antropológus hallgatója társával első ízben vizsgálta a globális szakirodalom segítségével az emberek magasságát és egészségi állapotát a mezőgazdaság kialakulásakor. Sokan úgy képzelik, hogy a mezőgazdaság kialakulásával, a modern civilizáció hajnalán az állandó élelemforrásnak köszönhetően egészségesebbek lettek az emberek, holott az első földműveseket táplálkozási hiányosságok jellemezték, és nehezebben alkalmazkodtak a felmerülő problémákhoz, stresszhez. Ennek valószínűleg az volt az oka, hogy immáron bizonyos haszonnövényektől függtek, étrendjük változatossága pedig jócskán lecsökkent - idézte a ScienceDaily tudományos hírportál a vizsgálat eredményeit.

A földműves települések kialakulásával a népsűrűség is megnövekedett, ami hozzájárult a járványok könnyebb terjedéséhez, amelyet csak fokoztak a higiénés hiányosságok és a háziállatok közelsége. Az idő múlásával a folyamat megfordult, a legtöbb populáció átlagos magassága növekedésnek indult. Ez a trend különösen az elmúlt 75 évben, a fejlett országok élelmezési rendszereinek iparosodását követően lett látványos. Az ember ugyanakkor komoly biológiai árat fizetett a mezőgazdaságért, különösen a tápanyagok változatosságát tekintve, hiszen a kalóriamennyiség hatvan százaléka ma is kukoricából, rizsből és búzából származik - fogalmazott a tanulmány társszerzője, George Armelagos, az egyetem antropológusa.

Az áttekintő tanulmány alapjául kínai, délkelet-ázsiai, észak- és dél-amerikai, valamint európai populációkon végzett kutatások szolgáltak. Minden tanulmány standardizált módszerekkel vizsgálta az egyének egészségi állapotát, valamint az egész csontvázon kifejeződő stresszhatásokat. Az egészségi állapotról többek között a felnőttkori magasság, a fogak állapota, a csontsűrűség, a gyógyult törések árulkodtak. "Azzal, hogy megtudjuk, hogyan alkalmazkodott a tízezer évvel ezelőtti változásokhoz az emberi szervezet, könnyebben megérthetjük, hogyan teszi ezt napjainkban" - vélekedett Mummert.