A képalkotó berendezések (CT, MRI, PET, RTG stb.) és a laborok által készített eredményeket, a papír alapú leleteket, a különböző kórházakban készített zárójelentéseket digitalizálni kell, hiszen csak így lehet egy beteg összes adatát hatékonyan kezelni és felhasználni.

Összességében azonban még más a helyzet: a betegek túlnyomó többségénél a hiányos adatokból nehéz pontos kórtörténetet megállapítani. Gyakran csak szükségtelenül megismételt vizsgálatokkal lehet teljes körű képet kapni, ráadásul ez nehezen vethető össze a korábban készült vizsgálati eredményekkel.

Az ok egyszerű, a leletek tárolása ma még többnyire papíralapú. Sok esetben ezeket kell a beteg után küldeni osztályról osztályra, kórházból kórházba, esetleg a betegek kénytelenek magukkal vinni a vizsgálatokra, mindig oda, ahol éppen kezelik őket. A jelenlegi rendszer az esetek túlnyomó többségében nem teszi lehetővé, hogy az adatokat strukturáltan, közvetlenül a pácienshez rendelve tárolják, ráadásul a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás értelmében e dokumentumokat 30-50 évig meg kell őrizni.

Emellett nem elhanyagolhatóak a papíralapú információáramláskor felmerülő nyomtatási, másolási, karbantartási és üzemeltetési költségek sem, amelyek szintén jelentős terhet rónak az egészségügyi intézményekre. Pedig létezik más út is.

„A kórházak, rendelőintézetek, gyógyszertárak optimális működése korszerű informatikai megoldások magas színvonalú, kifinomult alkalmazását igényli. Mivel elsősorban az egészségről, sok esetben életekről van szó, így nem fordulhat elő, hogy leáll a rendszer, vagy nem hozzáférhető egy lelet a műtét előtt” – véli Zsembery György, az Invitel üzleti működéséért felelős vezérigazgató-helyettese. Szerinte egy korszerű kórház-informatikai rendszer szerkezeti felépítése könnyen megérthető logikát követ: minden vizsgálati adatot, leletet a beteghez rendelnek, és központi helyen tárolnak. Mindez azonban csak akkor igazán hatékony, ha az orvos és a beteg észre sem veszi a rendszer működését.

A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórházban az elmúlt egy évben átfogó modernizáció indult. A fejlesztés során lépésről-lépésre haladva korszerűsítették az intézmény tele- és infokommunikációs rendszerét, előbb a hangszolgáltatások megújításával, majd a telephelyek VPN-nel történő összekötésével.

Az egyre növekvő sávszélesség-igény kiszolgálására optikai kábeles internethálózatot építettek ki a kórházban, lehetővé téve a további modernizációt, illetve a szoftverbérlés bevezetését (ASP). A digitális állományok hozzáférhetőségének javításával biztonságosabbá és gyorsabbá vált a gyógyításhoz szükséges képi adatok kezelése (röntgen, MR, CT adatok), majd ehhez optimalizálták a szükséges szerverkapacitást saját és külső, bérelt tárhelyek egyensúlyának megteremtésével.

„A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház a távol lévő telephelyeinek egy rendszerbe kötését kívánta elérni. Így nincs szükség az adatok külön rendszeren történő továbbítására, mert mindenhol ugyanazt a szervert, szoftvert érik el a dolgozók. Nincs szükség adatszinkronizációra sem. Mint a legtöbb kórháznak, a veszpréminek sem volt külön forrása e rendszer kiépítésére. A kivitelező Invitellel közösen kerestük meg azokat a lehetőségeket, ahol akkora megtakarítást értünk el, mely fedezetet biztosított a fejlesztésekre. Elmondható, hogy külön beruházás nélkül sikerült a projektet megvalósítani” – mondta Dr. Rácz Jenő, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója. „A továbbiakban az adatok mentésének és tárolásának lehetőséget vizsgáljuk. Ha munkánkat siker koronázza, jelentősen növekedhet az adatbiztonság, mely kórházunk alapvető érdeke” – tette hozzá Rácz Jenő.

Az egészségügyben alkalmazott új informatikai megoldások azonos irányba mutatnak – vélik az Invitel szakértői. A kórházak, szakrendelők, körzeti orvosok nem vásárolnak maguknak szervert, szoftvereket, nem foglalkoznak a rendszer kiépítésével, működtetésével, üzemeltetésével és karbantartásával, hanem mindezt szakértő partnerre bízzák. Ennek segítségével csökkenthetők a beruházási kiadások (saját szerver, szoftver licencdíjak, stb.) és a folyó működési költségek (elektromosáram-díj, hűtési rendszerek üzemeltetési díja, szerverterem bérleti díj, stb.). Ez a lehetőség különösen fontos lehet azoknak az intézményeknek, amelyek folyamatos pénzügyi gondokkal küzdenek, ráadásul a költségek jelentős része EU-s pályázati forrásokból is finanszírozható.