Aposztolosz Veizisz, az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezet görögországi részlegének vezetője elmondta, hogy a szervezet 1995-től van jelen az országban, és a görög egészségügyi ellátásból teljesen kizárt bevándorlók, illetve menekültek kezelésére szakosodott. Az utóbbi időben azonban egyre több görög kopogtat az ajtókon, amelyek eddig zárva voltak előttük.

"A gazdasági válság súlyosbodásával egy komolyabb probléma tüneteit láthatjuk" - mondta Veizisz. "Most már a nyugdíjasok, munkanélküliek, hajléktalanok, HIV-pozitívak és tüdővészben szenvedő betegek is biztosítás nélkül maradtak." Emellett "egyes egészségügyi szolgáltatások költségvetését akár 80 százalékkal is visszavághatják" - tette hozzá.

Tavaly a görög kormány államkötvényekkel kezdett fizetni a kórházi beszállítóknak. Idén már annyira rossz a helyzet, hogy Athén képtelen törleszteni tartozását a gyógyszercégeknek, amelyek így nem szállítanak orvosságot egyes kórházaknak. A Roche svájci vállalat például szeptemberben kijelentette, hogy nem látja el az eladósodott klinikákat. De nemcsak tablettákra, hanem gyógyászati segédeszközökre és vérkészítményekre is szükség lenne - olvasható az EUobserver brüsszeli hírportálon.

Veizisz szerint az egészségügyi rendszer válsága három okra vezethető vissza: már jóval a megszorítások előtt is kevés forrás jutott a meglehetősen rossz állapotban lévő egészségügyre, amihez hozzájöttek a kormány által tervezett pénzügyi megszorítások, illetve a kényszerátszervezések.

Athén a kórházak számát 133-ról 83-ra, a klinikai egységekét 2000-ről 1700-ra akarja csökkenteni, és 30 ezerben határozná meg az ágyszámot, ez pedig mindössze 80 százaléka annak, mint amire szükség lenne. Mindezt ráadásul "a következmények felmérése nélkül akarják megvalósítani" - adott hangot elégedetlenségének Veizisz.

Emellett a kormány bevezetette, hogy a kórházi szolgáltatásokat igénybe vevőknek alkalmanként 5 eurót kell fizetniük. Ez az összeg első látásra lehet, hogy nem tűnik soknak, de most, amikor annyi embernek három számjegyű havi fizetésből kell megélnie, minden apró kiadás számít. A kórházi díj alól vannak kivételek, de meglehetősen sok adminisztráció árán lehet ezeket érvényesíteni.

Hiába zárja be ugyanis a boltot ténylegesen egy kisvállalkozó, ha erről nincs megfelelő papírja. Azok sem tartoznak a munkanélküli kategóriába, akiknek saját házuk vagy autójuk van. Hasonlóan nehéz helyzetben vannak a nyugdíjasok, valamint a biztosítással nem rendelkező 50-60 ezer HIV-beteg.

Eközben a köztisztviselőkével párhuzamosan az orvosok fizetése is csökkent, ami teret engedett a korrupció elburjánzásának. A görög egészségügyi rendszer egyre egyenlőtlenebbé válik, és pont azok részesülnek hátrányos megkülönböztetésben, akik a legszegényebbek és a legsérülékenyebbek.

A Világ Orvosai szervezet helyi vezetője, Nikitisz Kanakisz is borús képet festett a görög egészségügyről. "Az utóbbi évben sokat romlott a helyzet" - magyarázta. "A csoport által kezelt 30 ezer beteg 35 százaléka görög állampolgár volt, ami 10 százalékkal több", mint az előző évi adat. A pácienseknek körülbelül 9 százaléka volt gyerek. Kanakisz szerint a betegek nemcsak bajaik orvoslását várják el tőlük, hanem élelmet is kérnek.

A jövő pedig még sötétebbnek tűnik. "Annyit tudunk, hogy az EU-IMF-EKB trojka a 2012-es új megszorítások közé kérte az 5 eurós kórházi díj alóli kivételek eltörlésének felvételét. A dolgok tehát jövőre biztosan még rosszabbra fordulnak. Egyre mélyül a szociális válság Görögországban, de ezt senki sem akarja észrevenni" - tette hozzá a férfi.