A friss jobb, mint a fagyasztott

Sokszor hallhattuk már ezt a kijelentést, miszerint ha már zöldséget és gyümölcsöt eszünk, válasszuk a friss kínálatot. Pedig a fagyasztott zöldség sem az ördögtől való, sőt adott esetben jobb választás is lehet. Gondoljunk csak arra, amikor kilométereket utaztatják a terményeket, majd napokig a standokon kínálgatják – mire az asztalunkra kerül jelentős tápanyagveszteséget szenved el. Ezzel szemben kutatások bizonyítják, hogy például a zöldborsó fagyasztva sokkal több vitamint őrzött meg – különösen igaz volt ez a C-vitaminra. Ugyanez áll a gyümölcsöknél is, beleértve a konzerv változatot is; persze érdemes ellenőrizni a cukortartalmukat. A cikkben idézett szakértő szerint még a szárított zöldéségek is egészségesebbek, mint a frissek. Ráadásul többet is ehetünk belőle – csak egy példa: 6 szárított sárgabarack tesz ki három frisset.

A vörös hús csak rossz lehet

Több kutatás is bizonygatta az elmúlt években, hogy ha nem korlátozzuk a vörös hús fogyasztását, azzal csak növeljük a bélrák kockázatát. Így számos ajánlás szerint heti 500 grammnál – ez körülbelül 5-6 közepes adag sültnek felel meg – nem érdemes többet fogyasztani.

A már idézett szakember szerint a vörös hús nagyon értékes forrása az ásványi anyagoknak, különösen a vasnak. Nőknél pedig különösen nagy a veszélye annak, hogy a vashiány miatt vérszegénység alakul ki. Nem kell bűntudatot érezni tehát, ha adott esetben a hal helyett a vörös húst választjuk – feltéve, ha mértékkel eszünk. Ahogy az sem igaz, hogy a vörös húsnak magas a zsírtartalma: a modern tenyésztés, az új vágási technikák miatt már ez a táplálékunk sem a régi.

A barna jobb, mint a fehér

A sötétebb kenyér nem feltétlenül jelenti azt, hogy valóban teljes kiőrlésű gabonából készült – ez elérhető színezékkel, vagy kis mennyiségű teljes kiőrlésű lisztettel is; a végeredmény azonban kevésbé különbözik a fehér kenyertől. Az igazi egészségügyi előnyök azonban csak a száz százalékban teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérnél érvényesülnek. De vannak olyan pékáruk is, amelyek a teljes kiőrlésű összetevőkön kívül – búza, zab, rozs, árpa – ásványi anyagokat, vitaminokat tartalmaznak.

Sok fehérjére van szükségünk

A fehérje elengedhetetlen a növekedéshez, fejlődéshez, de a táplálkozási szakértők egyetértenek abban, hogy a legtöbb ember túl sokat eszik belőle. A minisztériumi ajánlás szerint a fehérje a napi menü 10-15 százaléka legyen – ez köreülbelül 55-45 grammot jelent férfiaknak, illetve nőknek. A brit táplálozástudományi alapítvány ajánlása viszont megengedőbb, a férfikanak 88, míg a nőknek 64 grammot engedélyez.

AP

De mi gerjeszti ezt a folyamatot? Vannak diéták, mint például az Atkins, amely gyors fogyást ígér úgy, hogy mellőzi a szénhidrátot, és előnyben részesíti a fehérjét. Egy másik magyarázat pedig arra vezethető vissza, hogy korábban (1900-as évek eleje) még az orvosok is azt gondolták, hogy senki nem jut elegendő fehérjéhez, így annak fogyasztását népszerűsítették. A túlzott fehérjebevitel azonban megterheli a májat, vesét.

A táplálkozásal bevitt só felelős a magas vérnyomásért

Még 1940-ben, Walter Kempner, a Duke Egyetem kutatója azzal vált híressé, hogy a sószegény kezelést vezette be a magas vérnyomástól szenvedő betegeknél. Későbbi vizsgálatok is megerősítették, hogy a só csökkentése valóban javítja ezen páciensek állapotát. De ez nem jelenti azt, hogy teljes mértékben kerülni kell a sót. Minden felnőtt szervezetnek szüksége van a nátriumra, amely fenntartja a folyadék egyensúlyát.

Túlzásokba pedig leginkább a feldolgozott termékekkel eshetünk. Az ajánlott adag napi 6 gramm – ennek 75 százalékát pedig levesekből, mártásokból, szendvicsekből nyerjük – helyett sokan 9 grammot is magukhoz vesznek.