A szakmai legendárium szerint a múlt század második évtizedének végén egy bizonyos René Maurice Gattefossé, a parfümiparban tevékenykedő vegyész, miután konkrétan leégette az alkarját, más folyadék a közelben nem lévén, azt frissiben egy levendula-olajjal telt edénybe mártotta, és láss csodát, a durva égési seb gyorsan, és majdhogynem nyom nélkül gyógyult. Gattefosé úr természettudóshoz méltó aprólékossággal kezdett ezután fogalkozni a különféle aromás növények illékony kivonataival. Kiváncsisága részdiszciplinát teremtett.

Feller Adrienne, a Panarom aromaterápiával foglalkozó kozmetikai manufaktúra tulajdonosa szerint mára ott tart a francia típusú aromaterápia, hogy molekuláris biológiai alapokon is talált magyarázatot sok, a praxisban igazoltan működő élettani folyamatra. Például arra, miképp is befolyásolják bizonyos illóolaj-mixek a kedélybetegek (azaz a mélakórra antidepresszánsokat szedő páciensek) lélekállapotát. Ezek a természetes anyagok, megfelelően dozírozva csatlakoznak a szaglósejtek megfelelő receptoraihoz, és stimulálják az emberi agy önjutalmazó mechanizmusait.

Aromakémia

Stiller Ákos

“Léteznek törvényszerűségek, tízből nyolcan a nagykönyv szerint reagálnak a kezelésekre, de a fennmaradó két eset más mixtúrát igényel, személyre kell tehát szabni az összetevőket, és előbb egyben kell megismerni a hozzám fordulók személyiségét, aztán már sor keríthetünk a bőrre” - vall munkamódszeréről a szakember. “A silány minőség miatt kezdtem bele, és mert már két évtizede is nyilvánvaló volt, hogy még a luxus termékek java is kemikália, szintetikus úton előállított, a valódi összetevőkhöz csak hasonlító anyagokból keverik, így nincs közük a természet gyógyító erejéhez. A valóban természetes materiákból gyártott készítményekben pedig nem éreztem a lelket” - mondja Feller.

Hogy miféle lélek is hiányozhat egy szemráncmentesítő éjszakai krémből, arra a fiatalon Svédországba férjhez ment kozmetikus nem csak a manufaktúrális technológiát hozza fel érvként. Szerinte már rég meghaladott például a száraz és a zsíros bőrt, valamint néhány átmeneti formát megkülönböztető kategorizálás. “Ugyanannak az embernek lehet ilyen és olyan is az arcbőre, attól függően, hogy tél van-e vagy nyár, hogy mit evett az utóbbi időben, dohányzik, iszik vagy épp depressziós időszakát éli. A kozmetikumoknak az emberek aktuális álapotához kell alkalmazkodniuk” -  visz közelebb idehaza még szokatlan szemléletének megértéséhez a kozmetikusi végzettségét Stockholmban megszerző üzletasszony. Arra a kérdésre, hogy mindezt a tudását miért e bércektől ölelt kis hazában kamatoztatja, azt válaszolja, hogy szeret itthon lenni. “Jók itt az emberek. A férjem jött utánam, mert ő meg engem szeret. Bár nehéz ez, olyan, mintha ez az ország nem igazán szeretné a gyermekeit.

Feller Adrienne

Stiller Ákos

A skandinávok bőrápolásával eltöltött évek után Feller Franciaországba tanulta ki az aromaterápiát. Félreértés ne essék, nem az illatos olajpermetekkel operáló, mifelénk sokáig csak a keleti csecsebecséket kínáló butikokból ismert, legújabban a wellness szállók kényeztető masszázs-repertoárján szereplő metódusról van szó. Az illóolajokkal operáló aromaterápia műfaját a parfümiparukról híres franciák elsősorban gyógyításra kísérletezték ki. (Szemben az ajurvédikus masszázsból brit egészségmegőrző programot angol vonallal.)

Vagyis elegendő szorgosan szippantani belőlük és már sem legális, sem illegális drogra nincs szüksége a jobb kedvhez a páciensnek. “Persze ez egy hosszabb folyamat, de bizonyított a terápiában” - óv az öngyógyítástól az üzletasszony. Az általa vezetett képzéseken az aromaterapeuták a természet vegykonyhájába nyernek betekintést.  A laikus érdeklődők alap-, a praktizáló természetgyógyászok, orvosok magasabb szinten.

Aromaüvegcsék

Stiller Ákos

“A különféle kenőcsök, olajok, permetek hasonló elbánásban részesülnek nálunk, mint az emberek” - mondja a közeljövőben Svédországban is terjeszkedő cégvezető-kozmetikus. Az évek során - a francia minta alapján - nemcsak az vált fontossá, hogy egy adott gyógy-, illetve fűszernövényt tavasszal vagy ősszel gyűjtenek-e be, hanem a termőhelye is. A talajösszetétel, a napsütéses órák száma, a csapadék ugyanis meghatározó. Javarészt magyar rögből szökkenek szárba a matériák, bár bizonyos alapanyagokat, mint például a kókuszolajat külföldön szerzik be, de minden esetben ellenőrizhető helyről. Feller szerint ugyanis a kozmetikus mesterség egyike a bizalmon alapuló hivatásoknak.