Vasárnap hajnali 3-kor, azaz kevesebb mint 6 óra múlva hajnali 2-re kell visszaállítani az órákat. Ezzel kezdetét veszi a téli időszámítás, amely 2012. március 31-ig tart.

Az óraátállítás eredeti célja az volt, hogy a nappalok minél jobban egybeessenek a lakosság megszokott ébrenléti idejével, ami reggel héttől este tízig tart. Mára azonban megoszlanak a vélemények az óraátállítás szükségességéről - olvasható az oraatallitas.infobomba.hu oldalon. Az őszi óraátállítással térünk vissza a csillagászatilag indokolt időszámításhoz, amit az órák tavasszal történő előreállítása miatt vesztünk el.

A MÁV óraközpontjának dolgozója ellenőrzi a Keleti pályaudvar nagyórájának számlapját október 26-án. A Frankfurt melletti DCF77 rádióadó pontosidő-jelét hasznosító óraközpont látja el elektromos impulzusokkal az ország vasúti pályaudvarainak mellékóráit.

MTI / Máthé Zoltán

Az emberek közérzetének - általában - nem tesz jót a téli időszámítás kezdete, mivel sokakban ekkor tudatosul, hogy vége a nyárnak, és hideg, sötét hónapok következnek.

A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.

Egészség

Mivel nyáron az emberek szívesebben kapcsolódnak ki a természetben és jobban érezik magunkat természetes fényben, a hosszabb nappalok időszakában aktívabban élhetij életüket. Éppen ezért a nyári időszámítás kedvező hatással van egészségre is.

Az óraátállítás sokaknál fejfájást, rosszkedvet és levertséget okoz, bár az időzónákon átívelő repülős utak tapasztalatai alapján az egy óra eltérést nagyjából egy nap alatt megszokja a szervezetünk.

1980 óta spórolunk a nyári időszámítással

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. közlése szerint a nyári időszámítással becsléseik szerint egy város éves villamosenergia-fogyasztását spórolhatta meg az ország, összesen 120 ezer megawattórával fogyott kevesebb, ami 30-40 ezer háztartás évi fogyasztása. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről évre a nyári időszámítást.

A vélemények ma már megoszlanak az óraátállításról, mivel energiafogyasztási szokásaink 1980 óta nagymértékben megváltoztak. Bizonyos számítások szerint az energiafogyasztás átalakulása miatt már nem lehet az óraátállítással annyi energiát megtakarítani.

Az átállás a BKV és a MÁV menetrendjét is érinti: a BKV éjszakai járatai közül az órás vagy annál gyakoribb követési idővel, ütemesen közlekedő buszok indulási idejét duplázzák, így a téli és nyári időszámítás szerinti időpontokban is elindulnak. A 940-es, a 956-os, a 980-as, a 990-es és 992-es járatok éjjel 2 és 3 óra között csak a téli időszámítás szerinti időpontokban indulnak el.

A MÁV-nak két belföldi, és két nemzetközi vonata érintett; a belföldiek az indulási helyükön (Debrecen, Lajosmizse), a nemzetköziek pedig a határállomáson (Kelebia, Lőkösháza)  várják meg a téli időszámítás szerinti indulási időt.

A franciák kezdték

Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energiamegtakarítás érhető el.