Semmit sem változott 240 év alatt Ausztrália keleti partja, azóta, hogy a brit felfedezők megérkeztek. Kokodilok, koalák, eukaliptuszfák ágai között – minden ugyanaz. Négy részes sorozatunkban a keleti partszakasz majd ötezer kilométerét járjuk végig. Szárazföldön és vízen az Eupolisz túravezetőjének kalauzolásában.

Kengurukolbász és oposszum pörkölt

A legnagyobb élő hüllő, a helyiek által csak sósvizinek (salty) becézett bordás krokodil, nem ritkán emberekre is támad. Egyik kedvenc lakhelyük a Megpróbáltatás Foka (Cape Tribulation), ahol Cook hajója, az Endeavour majdnem zátonyra futott, innen az elnevezés. Nem egy olyan történetet mesélnek, amikor a jól sikerült tengerparti sütögetés után az alkohol mámorában parton elszenderült emberek másnap reggel hatalmas lábnyomokat és semmivel sem összetéveszthető faroknyomot találnak pár tíz méterre fekvőhelyüktől. Ők a szerencsés, a krokodil talán már korábban jóllakott. Innen indul az aszfaltcsík, ami végigfut a keleti parton.

Kattintson galériánkért!

Kundermann Balázs

Egy valamire való sofőr, ahogy azt a helyiek mesélik, a öt liter ivóvíz és két doboz babkonzerv mellett mindig tart egy nagyobb kalapácsot is kocsija csomagtartójában. Az esti szürkületben ugyanis kenguruk ülnek az út mellett. Az elhaladó autók reflektorainak fényében meg-megvillan a szemük. Ahogy hűl az aszfalt, egyre beljebb merészkednek és sok esetben elkerülhetetlen a baleset. Nem véletlen, hogy idelent nem csak a terepjárók de egynémely sport- vagy személyautóra is kengururácsot szerelnek. Ha megtörtént a dolog, azzal lehet lerövidíteni a még vergődő állat szenvedéseit, ha a kalapáccsal egy kegyelemütést sújtanak rájuk.

Yungaburra alig ezer főt számláló kisvárosa a termékeny Atherton-fensíkon fekszik. A települést kettészelő patak partján napkeltekor és napnyugtakor különös lények bukkannak fel. Mikor a részben kacsára, másrészt hódra és vidrára emlékeztető erszényesek tetemeit először vitték Európába a tudóstársadalom egyszerűen ügyes hamisítványnak tartotta a maradványokat. Helyi aranyásók aztán azt is megfigyelték, hogy a félénk éjszakai állatok tojásokat raknak, innen ered azok első latin neve: 'furcsa madárcsőrű'.

Kattintson galériánkért!

Kundermann Balázs

Habár a víz általában kellemes meleg a tengerben nem minden évszakban ajánlott a fürdőzés. Októbertől márciusig a tapogatóikban halálos mérget hordó óriás kockamedúzák lepik el a part menti vizeket. Az óvatlan fürdőző csak a rettentő fájdalomra emlékszik, ahogy a cérnavékony szálakból fullánkok tömegei csapódnak a bőrébe. Ha szerencséje van, még idejében kijut a partra és megtalálja az ilyen esetekre rendszeresített, erős ecetet tartalmazó a fémcsövet. Az ecet a fájdalmat ugyan nem csökkenti, de lassítja a méreg felszívódását és a pórul járt kis időt nyer, míg megérkezik a szakszerű segítség.

Az ausztrálok imádnak sütögetni. Sör, steak vagy kolbász, kellemes társaság és a dolgok alakulnak maguktól. A helyszín lényegtelen, lehet a hátsó udvarban vagy akár a tengerparton. Számos közparkban vagy autóparkolóban találunk érmével működő grillsütőt, ahol pár dollár ellenében elkészíthetjük az előre csomagolt kenguru vagy strucc kolbászt. A száraz húshoz leginkább valamilyen valamilyen fűszeres szósz vagy erős mustár passzol. Aki ennél merészebb gasztronómiai kalandokra vágyik, kóstolja meg a oposszum pörköltet. Azonban mielőtt csatlakozunk az azt készítő társasághoz, győződjünk meg róla, hagy az állatot lőtték és nem az út mentén szedték össze, mert ez utóbbinak állítólag Goodyear íze van.

Kattintson galériánkért!

Kundermann Balázs