„A diákok és a profi zenészek körében végzett vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a versenyszellem a kreativitás egyik fő hajtóereje, és az elvégzett munka minőségét is pozitívan befolyásolja. Aki úgy dönt, hogy ringbe száll, vagy eleve tombol benne a versenyszellem, képes legyőzni önmagát, kifinomultabb ösztönökkel és jobb problémamegoldó képességgel rendelkezik. Ezek pedig az innováció elengedhetetlen feltételei” – Mondja Ashley Merryman, a Top Dog: a győzelem és a veszteség tudománya című könyv szerzője.

A Top Dog című könyv felmérései szerint az emberek 50%-át motiválja a versenyszituáció, 25%-a érzéketlen a versenyre, 25%-ukat viszont blokkolja a versenyhelyzet. A kiélezett verseny másként hat a férfiakra és a nőkre. A férfiakra jellemző, hogy versenyszituációban elbízzák magukat, és túlbecsülik a képességeiket, továbbá nem félnek a kockázatvállalástól. A nők viszont sokkal reálisabban látják a saját lehetőségeiket ezekben a helyzetekben. Nem meglepő, hogy míg a férfiak beleállnak a versenybe, addig a nők inkább elkerülik.

Stiller Ákos

A Washingtoni Egyetem friss kutatása szerint, amint versenyhelyzet alakul ki, és a vegyes összetételű csapatoknak valamilyen célért vagy díjért kell versenyezniük egymással, a nők a csapaton belül rosszabbul teljesítenek. Ahogy emelkedik a feszültség, a nők leblokkolnak, és működésképtelenné válnak azok a képességeik, amelyektől jól funkcionálnának csapatjátékosként. Akkor viszont ügyesebbek, amikor ebben a helyzetben tárgyalniuk kell valakivel.

A túlzásba vitt versengés tehát visszaüt, de nem csak a nők körében. Például gátlástalanná tesz, és stresszt okoz, hiszen a folyamatos rivalizálás állandó készenléti állapotot igényel. A túlburjánzó munkahelyi versenyszellem ráadásul bizalmatlanságot és félelmet szül a kollégák között. Hiszen hogyan is bízhatnánk meg azokban a kollégákban, akikkel állandóan harcolunk? Ha túl nagy a verseny, a félelem és a bizalmatlanság olyan negatív működéseket generál, mint a passzív ellenállás, vagy az opportunizmus.

Éppen ezért a vezetők felelőssége, hogy kooperatív munkahelyi környezetet teremtsenek, és a munkatársakban azt a tudatot erősítsék, hogy egy csapathoz tartoznak, és közös célért dolgoznak. A játékelmélet szerint a kooperatív verseny lényege, hogy a csapat tagjai azért kritizálják egymást, hogy produktívabbak legyenek. A közös munka, és egymás segítése olyan kémiai reakciókat indít el az agyban, amelyek növelik a motivációt és az örömöt. Az agy erősen vágyik ezekre a jó érzést keltő anyagokra, ezért a csapat sokkal motiváltabb lesz.