Nagyon beszédes, hogy az angol főváros diákszállói és hostelei mit tartanak fontosnak közölni magukról a honlapjaikon: vidámnak, barátságosnak, tisztának és modernnek hirdetik magukat, a személyzet legfőbb jellemvonása pedig a lazaság, segítőkészség és a végtelen tolerancia. Amire valószínűleg szükségük is van, hiszen az egyik internetes oldal szavazásán legtöbbre értékelt (az ott megszállók 88%-os elégedettségi mutatójával rendelkező) Globetrotter Innben például 400 fiatal minden nyűgét-baját kell elviselniük. A kétágyas privát szobák mellett a kalandvágyóknak itt 4-6 személyes hálóhelyiségeket kínálnak, amelyek függönnyel vagy paravánnal elválasztott fülkéihez mindössze egy zárható szekrényke és egy olvasólámpa jár. Maga a szálló viszont bárral, pubbal, mini szupermarkettel, olcsó internetkávézóval, konyhával, ebédlővel, valamint egy kisebb mozi- és fitneszteremmel is büszkélkedhet, s ami talán a legfontosabb: mindig van melegvíz a fürdőben és nincs kijárási tilalom este 10 után sem. Aki tehát az éjszakai London felderítését tűzte ki célul maga elé, nyugodt lehet, mert nem kap rosszalló pillantásokat, ha hajnalban az átlagosnál kissé vidámabban csörtet be a szálláshelyére.

Akinek eddig még nem lett volna világos, azzal most közöljük: a főként diáklátogatókra számító hostelek azért meglepően olcsók, mert csak a legalapvetőbb szolgáltatásokat kínálják a vendégeiknek. Az ingyenes reggelin és ágyneműn kívül aztán szinte minden „extráért” fizetni kell. Nincs ez másként Párizsban sem, ahol – a honlapja szerint – barátságos árakkal operáló Rézidence de la Seine-ben még a vécépapírt sem adják ingyen a rászorulóknak. Amúgy az 5-7. emeleten lévő apartmanjaik szépek, tiszták és légkondicionáltak, s a 20–42 m2-es helyiségek jól felszerelt konyhával, zuhanyzóval (igény esetén plazmatévével) is rendelkeznek. Igaz, hogy a belvárostól kissé távol van és 200 eurós kauciót kérnek a vendégtől, de még mindig komfortosabb, mint más helyek. A Lucky Youth hostel például 3-6 fős szobákat kínál a 18–28 év közötti fiataloknak (máshol 12–50 év a korhatár), emeletes ágyai és a közvetlen mellettük lévő mosdókagylók pedig hamisítatlan koli-hangulatot varázsolnak a lakók számára. Dohányozni és alkoholt inni az épületben nem szabad, sőt este 10 után még a hangoskodást is büntetik. Hát élet ez?!

Ha nem félünk ismeretlenekkel egy szobában aludni, akkor az olcsóbb szállásokon szinte mindig találunk egy-két üres ágyat, ám ha valaki külön helyiségre vágyik, akkor érdemes már az utazás előtti héten lefoglalnia azt magának. A berlini St. Christopher's nevű hostelben (amelyet az egykor benne lakók internetes kommentárjai agyondicsérnek) pedig akár még korábban is, főleg csúcsszezonban. A szálló a folyton nyüzsgő belvároshoz közel helyezkedik el, remekül felszerelt, és a személyzet mindig tudja, hol a legfinomabb a sör és merre vannak a legjobb bulik. Egyszerre 160 embernek tudnak helyet biztosítani, a kávézójuk és a bárjuk 10% kedvezménnyel csalogatja a fiatalokat, s a szokásos net- és tévészoba mellett egy biciklikölcsönző szolgáltatásait is igénybe vehetik a lakói. A másik végletet a SleepCheapHostel képviseli, ahol már 11 euróért is lehet fekhelyet kapni, de a fehérre meszelt falú, fémvázas ágyakkal berendezett, fertőtlenítőszagú ágyneművel ellátott 4–15 fős szobák inkább az erősebb idegzetűeknek ajánlottak. Viszont van két masszőrjük is, és kedvesen megjegyzik, hogy Szenátor, a szálló háziállata is nagyon várja már a vendégeket, akik így nem mondhatják, hogy a kutya sem törődik velük.