„De mit fogok én ott csinálni?” – teszi fel a kérdést az aggodalmaskodó városlakó, mielőtt végképp eldöntené, hogy az éves szabadságából még meglévő néhány napot vagy hetet vidéken fogja eltölteni. Ahol, persze, aztán nagyon jól fogja érezni magát, mert pillanatok alatt kiderül számára, hogy igazi kikapcsolódásra és feltöltődésre csak a folyton pörgő lakóhelyétől távol, egy csendes és friss levegőjű környéken számíthat. „De mi ebben az érdekes?” – teszi fel a kérdést a nyugtalankodó falusi vendéglátó is, aki talán soha nem fogja elhinni, hogy ami neki csak napi rutin, szokványos cselekvés, az egy zajosabb világból érkező ember számára valódi felüdülést jelenhet.

„Reggel benéz az ablakomba / Egy-egy tehén, egy-egy ökör. / És belebőg a reggelimbe, / Hogy hull a vakolat belé, / És sóhajtásom vágyva száll az / Oly távol Budapest felé” – írta egy évszázaddal ezelőtt az ízig-vérig (fő)városi Heltai Jenő, aki (a fentiek tanúsága szerint) kipróbálta ugyan a falusi turizmus egy kezdetleges változatát, ám nem nagyon ízlett neki a dolog. Manapság azonban nem jár sok lemondással, ha valaki egy eldugott kis településen kíván eltölteni pár napot, a választható szállások közt ugyanis jelentős túlsúlyban vannak a panziók és vendégházak. A profin felszerelt, összkomfortos lakhelyeken lovaglási, traktorozási, állatsimogatási lehetőséget biztosítanak (főleg a gyerekek örömére), de végig lehet nézni egy tehénfejést is, illetve bárki részt vehet a háziak lekvár- és szörpkészítésében. Vannak természetesen kivételek is, néhány helyen például cserépkályhával oldják meg a szoba fűtését, de ennyi romantika senkinek sem árt.

Falusi turizmussal városban vagy kiemelt üdülőhelyen nem lehet foglalkozni, az ilyen típusú szolgáltatásra specializálódás tehát valóban a kisebb falvaknak és tanyáknak jelent kitörési lehetőséget. Bár a vendéglátáshoz elvileg elég egy vonzó természeti környezet, a látogatók alapszintű ellátása és egy viszonylag komfortos szállás, sok helyen igyekeznek némi pluszt is a kínálatba csempészni: természetjárás, fürdőzés, szüret, disznóvágás, betakarítási munkák és népszokások megtekintése a leggyakrabban felbukkanó program.

Néhányan úgy próbálnak egész családokat a házukba csalogatni, hogy bababarátként hirdetik magukat – ez többnyire azt jelenti, hogy hinta, homokozó, libikóka és pancsoló medence is van az udvarukon. Az állam is megpróbál a maga módján segítséget nyújtani a falusi turizmusban részt vevőknek, így jelenleg adómentességet élvez az a magánszemély, aki legfeljebb 5 szobával (10 ággyal) rendelkezik, és éves bevétele nem haladja meg a 800 ezer forintot.

Októberi forradalmunk ünnepe körül (egész pontosan október 19. és 24. között) több falu is kedvezményes hosszú hétvégével kecsegteti leendő látogatóit. A nyugati határ melletti Agyagosszergényben például egy 1920-ban épült házat kínálnak legfeljebb 10 fő részére, amiért 4 személyig 14 ezer forintot kérnek el egy éjszakáért, az 5. vendégtől viszont már csak 1500 forintba kerül az ott eltöltött este. Van gyümölcsösük és zöldségkertjük, s a faluban látható egy komplett tehéncsorda is, a kerékpárkölcsönzőből szerzett bicajokkal pedig körbe lehet tekerni a közeli Fertő-tavat.

Az ország délkeleti csücskében, a Körösök menti Dobozon egy új panzió kínál kikapcsolódási lehetőséget ugyanerre az időszakra. A napi 6 ezer forintba kerülő szálláshely 2500 m2-es pihenőkerttel büszkélkedhet, ahol bográcsozásra és grillezésre is van mód, rossz idő esetén pedig csocsó és darts nyújt vigasztalást a vendégeknek. A település vonzerejét egy csodálatos vadászkastély és a hozzá tartozó óriási park növeli. Ha nincs még programjuk az ünnepre, talán érdemes kipróbálniuk a falusi vendéglátást: bátorításként esetleg annyit tehetünk hozzá, hogy ilyenkor már a szúnyogok sem bántják az embert.

Hogyan ússzuk meg olcsón a wellness-hétvégét?