Három kérdés, amely megmenti a házasságot
Március utolsó hetében Magyarország több városában is előadásokat tartott Gary Chapman amerikai család - és párterapeuta, „az öt szeretetnyelv” elméletének megalkotója, akinek azonos címet viselő könyvét 50 nyelvre fordították le, és 11 millió példányban adták el szerte a világon.
A Budapest Kongresszusi Központ zsúfolásig megtelt termében március 31-én délután először Süveges Gergő televíziós műsorvezető „melegítette be az embereket”. Kérdésére a Harmat Kiadó vezetője, Herjeczki Kornél elmesélte, hogy 15 éve adták ki először magyarul Gary Chapman Az 5 szeretetnyelv: Egymásra hangolva című könyvét, amely iránt azóta is folyamatos az érdeklődés. Nyolc évvel ezelőtt hívta meg Magyarországra, de Chapmant annyi helyre hívják a világban, hogy csak most tudott eljönni: 2015-ben kapott tőle egy e-mailt, amelyben szerepelt a kitűzött dátum, 2017 márciusa.
Az amerikai család - és párterapeutát vastaps fogadta, amikor a kissé hosszúra nyúlt bevezető után végre megjelent a színpadon, előadását tolmács fordította. Először a szerelembeesésről beszélt, arról, hogy minden a bizsergéssel kezdődik. Azután amikor hangosan kimondjuk, hogy szeretlek, az azt jelenti, a bennünk lévő érzés érzelmi megszállottságba fordul át. Mindig a másikra gondolunk, természetesen nem vesszük észre a hibáit, hiába figyelmeztet rájuk az anyukánk józanul, stb. Itt még egy sor humoros mondat következett a szerelmes állapot mibenlétéről, mert Chapman profi előadóként vigyázott arra, hogy ne lankadjon a figyelem, és nevetni is lehessen.
Egy ismert forgatókönyv
Azután elhangzott egy történet arról, hogy persze sok év házasság után is át lehet élni ezt a bizsergést, csak egy másik ember iránt. Adott a férfi, akire ráköszön egy új kolléganő a munkahelyi kávégépnél. Főhősünk rögtön konstatálja, milyen csinos és kedves az új munkatárs, és az illata is finom. És már ott is van a bizsergés. Az első rövid beszélgetést hosszabbak követik a kávégépnél, és hamar sor kerül egy közös ebédre is, ahol a férfi elmondja, hogy nős, de boldogtalan. A következő ebédnél pedig a nő meséli el a saját történetét. Két hónappal később pedig azt veszi észre a boldogtalan férj, hogy közelebb érzi magát ehhez a nőhöz – akivel mindenről tud beszélni –, mint a saját feleségéhez. És akkor már csak egy rövid idő kell, hogy megszülessen a döntés – új élet az új nő oldalán. Chapman kifejti, hogy ez a forgatókönyv játszódik le majdnem minden hasonló esetben.
Ezután az általuk végzett kutatásról beszélt, amelyben a szerelembeesés élményét tanulmányozták. Az derült ki, hogy az érzelmi megszállottság időszaka átlagosan két évig tart mindenkinél, utána leszállunk a felhők közül. Erről persze nem lehet olvasni a női magazinokban, és arról sem, hogy ha mindig a „bizsergést” követnénk, akkor az életünk során nyolcszor is megházasodhatnánk.
Ahelyett, hogy máshol keressük a boldogságot
De Chapman szerint nyilván nem ezt kell tennünk: ő abban akar segíteni mindenkinek, hogy megtanulja „kezelni” a bizsergést, és a jelenlegi házasságát próbálja jobbá tenni ahelyett, hogy máshol keresné a boldogságot. Rögtön az elején leszögezi, hogy két önző embernek soha nem lesz jó a kapcsolata. Az önzésünket leginkább azáltal tudjuk leküzdeni, ha figyelünk a másik érzelmi szükségleteire.
Arról sok szó esik, hogy a gyerekek lelkében van egy érzelmi szeretettartály. Ha egy gyerek úgy érzi, szeretik, egészséges felnőtt lesz belőle, ha viszont gyerekkorában üres ez a tartály, akkor sok lelki vívódáson megy át, és tizenévesként elkezdi keresni a szeretetet, persze többnyire nem jó helyen. Chapman hisz abban, hogy a felnőtteknek is van ilyen szeretettartályuk. Az, aki házasságban él, a férjétől-feleségétől várja, hogy megtöltse ezt a tartályt, ami persze csak akkor megy, ha tudjuk, miként kell szeretni a másikat.
Az 5 szeretetnyelv születése
Ezen a ponton megint egy hosszabb kabarészerű jelenet következett, amelyben – a szereplők hangját utánozva – Chapman felidézte egyik esetét, amikor párterápiára jött hozzá egy 30 éve együtt élő pár. A feleség elmesélte, hogy nem szoktak vitatkozni, nincsenek anyagi problémáik, csak az a baja, hogy nem érez szeretetet a férje részéről. „Olyanok vagyunk, mint két idegen” – mondta. A férj is elpanaszolta, hogy nem érti, mi a baja a feleségének, ő rengeteget segít otthon, mosogat, vacsorát csinál, takarít, minden tőle telhetőt megtesz.
Mire idáig ér a történetben, mi persze már tudjuk, mi a gond – nem jól szeretett a férj. Chapman hosszú évek párterápiás élményei hatására gondolta végig, mire vágytak azok, akik úgy érezték a házastársuk már nem szereti őket, és rájött, hogy az összes választ be lehet sorolni öt kategóriába – ebből lett az öt szeretetnyelv: elismerő szavak, ajándékozás, szívesség, minőségi idő, testi érintés.
Chapman azt állítja, majdnem mindenkinek van egy elsődleges szeretetnyelve, amely leginkább megérinti. Más nyelveken is képesek vagyunk befogadni a szeretetet, de van egy kitüntetett nyelv, pont úgy, mint a beszédben az ember anyanyelve. Persze vannak „kétnyelvű emberek”, akiknek két egyenrangú szeretetnyelvük van, ami természetesen nemcsak a párkapcsolatokban működik, a munkatársakkal, testvérekkel, barátokkal is alkalmazható.
A szeretettartály feltöltése
Ezek után az előadó rövid példákkal illusztrálta az öt kategóriát, interaktív részeket iktatva beszédébe. Az első kategória, az „elismerő szavak” azt jelenti, hogy megerősítjük a másikat egy jellemvonásával vagy cselekedetével kapcsolatban: megdicsérem, hogy milyen csinos, vagy ha kitakarítja a lakást, akkor nemcsak magamban konstatálom, hogy minden ragyog, hanem ennek hangot is adok. Chapman hozzátette, ő még olyan embert nem látott, akiről valami jót ne lehetne elmondani. Egyben felszólította a közönség tagjait, hogy akik a párjukkal vannak, fejezzék be a „nagyra értékelem benned azt, hogy…”-kezdetű mondatot. „Máris jobb, ugye?” – kérdezte azután mosolyogva.
A 2. szeretetnyelv az ajándékozás, ami azt „üzeni”, gondolt rám a másik. Ilyenkor természetesen nem az ajándék értéke számít, tavasszal például ingyen is lehet virágot szerezni, lessünk el jó módszereket a gyerekeinktől, csak mondjuk, ne a pitypangot válasszuk – hangzott az ironikus tanács.
A 3. kategória a szívesség, vagyis amikor csak azért csinálsz valamit, mert tudod, hogy jólesik a másiknak: saját életéből a porszívózást hozta példának, amit teljes szívéből gyűlöl, mégis megcsinálja a felesége kedvéért.
A 4. szeretetnyelv a minőségi idő, amikor teljes figyelemmel a másik felé fordulunk. Tévedések elkerülése végett rögtön kinyilvánította, hogy a közös tévézés nem ez a kategória. A minőségi idő akkor kezdődik, amikor kikapcsoljuk a készüléket.
Az 5. szeretetnyelv a testi érintés. Régóta tisztában vagyunk vele, milyen erő rejlik az érintésben, ezért simogatjuk annyit a kisbabákat – hangzott el. Egy házasságban pedig megfogjuk a másik kezét vagy átöleljük.
Házasságok megmentése
Chapman azt is elmondta, nagyon ritka, hogy a férjnek és a feleségnek ugyanaz a szeretetnyelve, ezért jó szándékú párok is elbeszélhetnek egymás mellett, miközben őszintén szeretik a másikat. Elmesélte, rengetegen megkeresték, hogy elmondják, mennyire hálásak neki, hogy megmentette a házasságukat. Arról számoltak be, hogy már néhány hét után megváltozott a hangulat otthon a szeretetnyelvek használatának köszönhetően.
Az előadó azt is elárulta, mindenkin ő se tud segíteni, motivációt nem tud adni. Ezzel kapcsolatban rögtön egy történetet is megosztott a hallgatósággal. Egy férfi azzal hivalkodott neki, hogy hiába derül ki, hogy a feleségének a szívesség a szeretetnyelve, ő ugyan nem fog porszívózni otthon. Erre Chapman csak azt tudta mondani, hogy a szeretet döntés kérdése: ha valaki úgy határoz, hogy egy üres szeretettartállyal bíró asszony mellet akar élni, akkor az az ő baja.
A három kérdés
Chapman annak idején másképp döntött. Elmesélte, hogy az ő feleségének is üres volt a szeretettartálya a házasságuk elején, mert akkor még azt hitte, ha az ember megtalálta az igazit, a „bizsergés” örökké tart. Hamar előjöttek a köztük lévő különbségek, és fogalmuk se volt, hogy kell megoldani a konfliktusokat, mert nem gondolták, hogy lesznek. Állandóan csak vitatkoztak, és sikerült boldogtalanná tenniük egymást.
Akkoriban jelentkezett a teológiára, hogy lelkipásztornak tanulhasson, de egyfolytában azon rágódott, hogyan is tud majd reménységet hirdetni az embereknek, ha boldogtalan a magánélete. Egyszer azután megjelent a lelki szemei előtt, ahogy Jézus a tanítványai lábát mossa, és akkor rájött, a másikhoz való hozzáállásával van baj: a krisztusi alázat hiányzik belőle. Neki három kérdés segített megváltoztatni a házasságát: Mivel segíthetnék neked?, Hogyan tehetném könnyebbé az életed? és Hogyan lehetnék jobb férjed? Amikor ezeket feltette a feleségének, az asszonynak rögtön volt pár ötlete, és azután lassan elkezdte Chapmant megtanítani arra, hogyan szeresse őt.
Ezzel a személyes vallomással ért véget a másfél órás előadás, amelynek minden perce felépített forgatókönyv szerint zajlott, tudatosan vegyítve a vicceset a drámaival, a lélekben vájkálást az ironikus kiszólásokkal.
Névjegy: Gary Chapman 1938-ban született amerikai író, párkapcsolati szakértő. Már 1971 óta a Winston-Salemben (Észak-Karolina) található Calvary Baptist Church segédlelkésze. Nemzetközi konferenciák rendszeres előadója, nős, két felnőtt gyereke van. Az öt szeretetnyelv (Five Love Languages) 1995-ben jelent meg először.
Gócza Anita
Fotó: Juhász Melinda
Hasonló cikkeket a HVG Extra Pszichológia legfrissebb számában olvashat, mely titkainkkal foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, akkor megajándékozzuk +1 lapszámmal. 5 lapszám 4 áráért! Aktuális lapszámunkat meg is rendelheti. Ha érdeklik a pszichológiai témák, lájkolja a HVG Extra Pszichológia Facebook oldalát!
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
