A rémálmok hátterében külső és belső okok is állhatnak. Stressz vagy lelki megrázkódtatás is kiválthat „incubust”, azaz visszatérő rémálmokat, ami például a poszttraumás stressz zavar (PTSD) egyik vezető tünete is. Karanténban a bezártsággal járó szorongást is kísérhetik rémálmok, amikor még alvás közben is a fenyegetettséggel foglalkozik a tudatunk. A rossz alváshigiéné úgyszintén hozzájárul a nyomasztó álmokhoz.

Rendelje meg online!

A rémálom jelezhet betegséget is, megjelenhet hangulatzavarok, endokrinológiai betegségek, éjszakai fájdalommal járó ízületi és emésztőszervi problémák tüneteként. Jellegzetes tüneti rémálom az „alvási apnoe” során kialakuló fulladásos álomtartalom, amikor a garat rendellenes bezáródásával hosszú másodpercekig tartó légzéskiesés, oxigénhiányos állapot alakul ki. Ez a jelenség komoly következményekkel járhat, ezért tartós fennállása esetén érdemes szakemberhez fordulni.

A rémálom azonban önmagában nem betegség, de ha rendszeressé válik, egy idő után már az elalvástól is szorongani kezdünk. Elindul egy negatív spirál: a lidérces álmok miatt nem merünk elaludni, a kialvatlanságtól pedig kimerül a szervezet, ami fokozza a stresszt és növeli a betegségek kialakulásának esélyét.

Pedig a rémálmok hasznosak is lehetnek. Azontúl, hogy felismerhetjük bennük az esetleges rendellenességeket, traumákat, rámutatnak a normál pszichés működésünk igen fontos folyamataira is. Tekintsük ezeket az álmokat lehetőségeknek, hogy szembenézzünk az érzelmeinkkel, önmagunkkal. Használjuk ki az otthon töltött időt, és önismereti kérdésekben bátran forduljunk az álmainkhoz. Személyiségünk szubjektív világunk tapasztalatain alapul, és álmaink ennek a sajátos belső világnak a mélyebb rétegét mutatják meg.

Mi zajlik bennünk, amikor rémeset álmodunk?

1. A lelki egyensúly helyreállítása

HVG Könyvek

A psziché egy semleges önszabályozó rendszer, és a testhez hasonlóan egyensúlyra, gyógyulásra törekszik. Ez azt jelenti, hogy a lelkünknek is van egy sajátos „immunrendszere”, ami visszaállítja a kibillent békénket. Azok az érzelmek, amelyek felborítják az egyensúlyt, álmunkban előhívják az ellentétpárjukat, és a két hatás elkezdi kiegyenlíteni egymást. Ennek folytán a rémálmok nem mindig félelmetesek. Sokszor csak utólag minősítjük rémesnek őket. Az alvás a tehermentesítő funkciójánál fogva megfosztja az álmok tartalmát az eredeti érzelmektől, ezért lehetséges az, hogy a szörnyű és groteszk dolgok is viszonylag semleges módon tudnak megjelenni egyes álomképekben.

2. Az elfojtott érzelmek újrafelfedezése

Az előbbi jelenségnek a fordítottja is előfordul, amikor ébredéskor heves érzelmek kapcsolódnak egy jelentéktelennek tűnő álomhoz. Ezek annyira feldúlják az embert, hogy azután az egész napot végigkíséri a nyomott hangulat. Ebben az esetben valószínű, hogy valamilyen elfojtott érzelem vagy vágy tört felszínre álmunkban.

3. Az ösztönkésztetések feszültségmentesítése

Az agresszív és szexuális ösztönkésztetéseink összeütközésbe kerülnek a szocializált személyiséggel, ezért elfojtjuk azokat, és ebből belső feszültség keletkezik. Az álom különféle kódokat alkalmaz ezek megjelenítésére. Az álommunka szimbólumokká alakítja az ösztönöket, így azok elfogadhatóvá válnak a tudatosság számára is. Ezzel az álmok a belső feszültségektől tehermentesítik a lelket.

4. Érzelmi kompenzáció

Az álom kompenzációs funkciót is betölt. A kompenzáció akkor indul el, amikor akarva-akaratlanul túlzásba viszünk valamit. Ekkor az álom emlékeztetni fog, hogy átsiklottunk valami fontos felett, vagy mérlegelnünk kell az érzelmeinket. Ezek az álmok egészen addig felkavaróak lehetnek, ameddig meg nem értjük a jelentésüket.

Vannak bizonyos különbségek a nők és a férfiak álomtartalmai között. A férfiakra jellemzőbbek az agresszív álomanyagok, témájukban gyakoribbak a harcok, katasztrófák, szörnyalakok, a nők álmaiban inkább az aggodalmat keltő, nyomasztó elemek mutatkoznak meg. Érdekes megfigyelés, hogy a nők gyakrabban oldják fel az álombéli konfliktust valamilyen segítő álomalak képével. A nemek közti tematikus különbség összefügg azzal, hogy a nők és férfiak gondolkodásának más a fókusza. A különböző attitűdök és karaktervonások alakítják a megküzdési stratégiákat, amelyek az álmainkban is felismerhetők.

5. Tippek a jó alváshoz

Feküdjön le korán, mert az éjfél előtti alvás az idegrendszer számára a legértékesebb.

A jó alvás egyik kulcsa az időbeli rendszeresség. Igyekezzen minden nap azonos időben elaludni és ébredni, mert ezzel elősegíti az alvásciklusainak stabilitását és egészségét.

Használjon kisebb teljesítményű izzókat a hálószobában, ezzel nemcsak a melatonin szabályzást védi, de energiát is takaríthat meg. Ha teheti, ébredjen az ablakból beszűrődő napfényre.

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.