Közhelyszámba menő ősi bölcsesség, hogy a pénz nem boldogít, mégis újra és újra sokan próbálják bizonyítani az ellenkezőjét. Ezért is hatott kijózanítóan a világ egyik legismertebb pszichológusának, Daniel Kahnemannak a kutatása, amelyben – princetoni egyetemi tudóstársával, Angus Deatonnal közösen – bizonyította, hogy az anyagiak csak egy bizonyos szintig hoznak elégedettséget, utána már nem boldogítanak.

A több százezer ember megkérdezésén alapuló, 2010-ben publikált tanulmány fő üzenete az volt, hogy az érzelmi jóllét évi 75 ezer dollárnyi jövedelem táján tetőzik, afölött már nem növekszik – pontosabban attól kezdve már nem a bankszámlával arányos. (Ez az összeg, a dollár inflációját is beszámítva, ma nagyjából 38 millió forintnak felel meg.)

Az azóta számtalanszor citált – és széles körben elfogadott – eredményt azonban két évvel ezelőtt váratlanul cáfolta a Pennsylvania Egyetem boldogságkutatója, Matthew Killingsworth. Ő egy még szélesebb mintát vizsgálva azt találta, hogy az érzelmi jóllét bizony egyáltalán nem tetőzik az említett összeg táján, sőt ugyanolyan meredeken emelkedik fölötte is, mint alatta – egyenes arányban a fizetéssel és egyéb jövedelmekkel.ú

A konfliktusos együttműködés eredménye

Rendelje meg online!

Akkor most hol az igazság – kérdezhetnénk az igencsak zavarba ejtő tudományos eredmények hallatán. Ezt kérdezte Barbara Mellers is, aki szintén a Pennsylvania Egyetemen professzor, méghozzá a két, ellentétes eredményre jutott kutatótól, akiket – afféle döntőbíróként – próbált rávenni, hogy jussanak közös nevezőre.

Tudományos berkekben ezt a módszert konfliktusos együttműködésnek (angol szakkifejezéssel: adversarial collaboration) nevezik, és történetesen Kahneman találta ki még korábban, hogy könnyebben lehessen tisztázni a hasonló ellentmondásokat egy harmadik fél bevonásával.

A szakmai „békéltetés” eredménye néhány hete jelent meg, ugyancsak az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS). Az eredmény pedig, úgy látszik, cáfolja az ősi bölcsességet, mert ezek szerint a pénz igenis boldogít: a magasabb jövedelemhez magasabb érzelmi jóllét társul.

Boldogtalan emberek, mint kivételek

Ez az általános trend, de azért ezen belül van néhány kivétel. A boldogtalan embereken például látványosan segít a váratlanul megnövekvő bevétel, ám rájuk igaz a korábbi Kahneman-kutatás megállapítása, miszerint az érzelmi jóllétük csak egy bizonyos határig (méghozzá évi 100 ezer dollárig) nő, azután már nem teszi számottevően boldogabbá őket a több pénz. Akik pedig boldogtalanok, de már dúskálnak a földi javakban, azoknak nem használ, ha még több lesz nekik – állítják a kutatók.

Mindenki másnál viszont azt találták, hogy – fittyet hányva a közmondásokra – a növekvő jövedelem növeli az érzelmi jóllétet is. Olyannyira, hogy például azoknál, akik a felmérések során a legboldogabb csoportnak bizonyultak, évi 100 ezer dollár feletti gyarapodásnál még erősödött is ez a korreláció.

A felmérést egyébként egy kifejezetten erre a célra fejlesztett telefonos applikációval végezték, ami naponta többször, váratlanul feltett néhány kérdést a résztvevőknek, arra kérve őket, hogy osztályozzák a pillanatnyi érzelmeiket egy skálán a „nagyon jótól” a „nagyon rosszig”.

Kicsit segíthet

A mostani közös gondolkodás arra is jó volt – tudható meg a Science Daily összefoglalójából –, hogy kiderüljön, miért volt ellentmondás a két boldogságkutatás között. Azért, mert Kahnemanék 2010-es vizsgálata valójában nem általában a boldogságot mérte, hanem a boldogtalanságot.

Úgy lehet ezt a tévedést egyszerűen elképzelni – magyarázta Killingsworth –, mintha egy demenciatesztet, amelyet az épértelmű emberek kisujjukból kiráznak, arra használnának, hogy az általános intelligenciát mérjék vele. Természetesen minden egészséges résztvevő maximális pontszámot kapna – de ennek semmi köze nem lenne az intelligencia-hányadosukhoz.

Nem véletlen, ha a laikusokban marad azért hiányérzet vagy némi rossz érzés az új kutatás kapcsán, hiszen bárki fel tud sorolni számtalan olyan élethelyzetet, amelyekben nem lesz boldogabb a több pénztől (például egy kapcsolat felbomlása, egy haláleset vagy valamilyen sérülés, fogyatékosság esetén).

Maga Killingsworth is jelezte, hogy eredményeiket nem lenne helyes névértéken kezelni – és kizárólag az anyagi javak mennyiségével azonosítani a boldogságot. Az érzelmi jóllét ugyanis számos tényezőtől függ, amelyek közül csupán az egyik a pénz. Ezért is summázta a tanulmányt ekképpen a kutató: „A pénz nem a boldogság kulcsa, de úgy tűnik, azért segíthet kicsit.”

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat, amelyben a bizonytalan jövőre való felkészüléssel foglalkozunk.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.