„Tizennégy éves korom óta zenélek, és már akkor tudtam, hogy zenével és emberekkel szeretnék foglalkozni. Így lettem zeneterapeuta” – emlékszik vissza korai indíttatásaira Forgács Eszter, aki gyógypedagógus- és pszichológusdiplomát is szerzett.

Herczegh Tímea hivatásos táncosként kezdte a pályafutását, később őt is a pszichológia kezdte érdekelni, végül klinikai pszichológusként végzett. „Már az egyetemen elkezdtem jógázni és tai csizni, nagyon érdekeltek a meditatív állapotban lévő mozgásformák.” Akkoriban találkozott Forgács Eszterrel.

A pszichológus páros az utóbbi 15 évben sokféle terápiás technikát alkalmazott gyermekekkel és felnőttekkel: zeneterápiát, gyermekpszichodrámát, játékterápiát és traumafeldolgozó módszereket. „Szeretjük ezeket kombinálni, és az újonnan szerzett tudásunkat és felfedezéseinket beépíteni a foglalkozásokba” – magyarázzák. Mivel az elmúlt években mind a ketten napi szinten meditáltak, a meditáció is része lett a gyerekeknek szóló játékos és művészi terápiáknak.

Herczegh Tímea és Forgács Eszter

A tízalkalmas online családi meditációs kurzusok kidolgozását végül a pandémia hívta életre. Lényege a kisgyerekes családokban, hogy a családtagok bekapcsolódjanak, jól érezzék magukat, egymásra hangolódjanak, ellazuljanak, és hogy elfogadják azt, ami történik. Az alkalmakon belül vannak mozgásos feladatok, megnyugvásos légzésfigyelős, ellazulós gyakorlatok. Mindez lazán, játékosan történik, ennek a korosztálynak a meditációt saját maguk által írt mesével tanítják.

Kevesebb veszekedés, több beszélgetés

A nagyobb gyerekek, kamaszok esetén más módszereket alkalmaznak – ők már önállóan is részt vehetnek a kurzusokon. „Megtanítjuk nekik, hogyan tudják ellazítani a testüket, hogyan tudják megnyugtatni a lélegzetüket, ami segíti a meditatív állapot létrejöttét. Sokféle technikát mutatunk nekik, amiket akár iskolai helyzetekben vagy egyéb megméretések alkalmával is tudnak használni. Sőt, ezekkel a technikákkal a tinik körében egyre jellemzőbb pánikrohamokat is meg tudják tanulni kezelni. Tíz alkalom után eljutunk oda, hogy 20-25 percet tudnak relaxált, meditatív állapotban tölteni. A fiatalok azt jelzik vissza, hogy ez az állapot megnyugtatja és feltölti őket, és könnyebben veszik az akadályokat” – mesélik, hozzátéve, hogy sok szülő szerint a kapcsolatuk jó irányba változott, kevesebb a veszekedés, több a beszélgetés.

„A családi meditáció lényege a kapcsolódás egymáshoz és önmagunkhoz. Fontos lenne, hogy a gyerekek minél többet együtt tudjanak lenni valakivel, akivel oldott, kellemes lelki állapotba tudnak kerülni. Ez nagyon hiányzik nekik” – mondják. Ehhez pedig le kell lassulni a szülőnek és a gyereknek egyaránt.

Az itt tanultakat a szülők és gyerekek beépíthetik a hétköznapokba, így egyre több kapcsolódást és nyugodt pillanatot tapasztalhatnak meg. Ha a meditációt és a relaxációt az életük részévé teszik, akkor egy idő után „mindenkinek a mentális állapota javul, és az ilyen pillanatok átélése természetessé válik.”

Érdekli még a suliprogram és a gyerekrészvételi program? Olvassa tovább Balla István cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amelyben egyensúllyal, tudatossággal foglalkozunk.

Keresse a HVG Extra Pszichológia magazin legfrissebb számát az újságárusoknál vagy rendelje meg!