A nyomott hangulatú, feszült, esetenként robbanékony személy az egész család hangulatát és működését megváltoztatja. Sajnos a felismerés nem egyszerű, mert a jelek sok mindenre utalhatnak. A kiégés az otthon falai közt gyakran párkapcsolati, gyereknevelési problémaként jelentkezik, de ez nem is csoda, hiszen a családi rendszer igen érzékeny műszer, és tévedhetetlenül jelez, ha baj van. A kiégés mindenképpen megterheli a közeli kapcsolatokat, de hogy milyen mértékben, az függ az érintett személyiségétől, kapcsolatainak minőségétől, a család, a párkapcsolat belső kultúrájától – mondja Csúsz Klára klinikai szakpszichológus. Az állapotot a szerető környezet még ronthatja is, ha túlterhelő életmódjában túlságosan támogatja a személyt, megkíméli az emberi kapcsolatoktól, és ezáltal megerősíti az életformáját. De az erőszakos kiszakítás, beavatkozás sem megfelelő módszer. Kommunikáció, meghallgatás, beszéltetés lehet az első lépés, és lassan hagyni, segíteni, hogy a személy felismerje, mi történik vele, és azt hogyan látják a külső szemlélők – vélik a szakértők. Nem megfelelő kommunikáció esetén az intim kapcsolatok akár véglegesen is sérülhetnek, megszakadhatnak.

A családra különbözőképpen hathat valamelyik tagjának kiégése. Előfordulhat, hogy tudattalanul egy másik családtag „vállalja el” a beteg szerepét, és ő fordul pszichológushoz – figyelte meg Berky Tamás szakpszichológus, egyetemi adjunktus. Ha az illető otthon nem beszél a munkájáról, esetleg önmagában sem tudatosul, mennyire megterhelik a munkahelyi körülmények, akkor nehéz lehet rájönni, honnan eredhetnek a problémák. Nem ritka, hogy a kiégésnek különböző tünetei jelennek meg más és más közegben, például az irodában fásult, visszahúzódó alkalmazott esetleges indulatkitörései otthon könnyebben találnak utat a kisebb ellenállás felé, így a főnök helyett a feleség vagy a gyerek szenvedheti el az agressziót.

Szerepcserés megoldás

A burnout kezelése a személyiség működésének egy vagy több elemébe beavatkozva történhet – állítja Berky Tamás. Az egyén szintjén például a reális elvárások kialakítása, a kontroll érzetének fejlesztése, a tanult tehetetlenség leépítése vagy az érzelmek feltárása lehet hatékony. Az autogén tréning és más relaxációs módszerek a stressz általános hatásait fordíthatják vissza. A munkaadó részéről többek között az egyénhez igazodó elvárási és motivációs rendszerrel, ezen túl a terhelés optimalizálásával megelőzhető, kezelhető a kiégés. Fontos, hogy a dolgozó úgy érezze, hatással van az eseményekre, és nem tágul az olló a felelőssége és a lehetőségei között. A munkavállaló oldaláról elvárható, hogy reálisan tekintsen munkakörére és saját korlátaira. Nem szorulhat háttérbe a rekreáció, a hobbi, és ha többféle, jól lehatárolt életszerepben is sikereket ér el, akkor az egyik részterületen átélt nehézségeket ellensúlyozhatja a többi. Saját gyakorlatából olyan példát említ Kovács Miklós családterapeuta, ahol a férj kiégéses tüneteit úgy „kezelték”, hogy a házasfelek egyszerűen szerepet cseréltek. A férfi maradt otthon a gyerekekkel és a háztartással, a feleség pedig visszament dolgozni. Ezt nyilván nem minden esetben lehet megtenni, de a kreativitás néha csodákat tesz. A direkt beavatkozás ellenállást szülhet, ezért inkább olyan helyzetet kell teremteni, amelyben a „kiégett” félnek a munkavégzés lehetetlenné válik, viszont más örömök előtérbe kerülnek. Csúsz Klára a kezelést attól teszi függővé, hogy a személy a folyamat melyik fázisában van. A legsúlyosabb esetekben – akár saját magán segít, akár pszichoterápiás segítséget kap – támogatás, türelem, tehermentesítés, a személyes kapcsolatok intenzívebb átélése szükséges, majd új, pozitív, motiváló, reális célok kialakítása. A siker nagyban függ az egyén alapszemélyiségétől, valamint az állapot súlyosságától.

A burnout mint tanítómester

Ami a jelenség pozitív oldalát illeti, a szakértők hangsúlyozzák, hogy a kiégés megoldása nagy lépés lehet az önismeretben, ami a jövőbeni sikeresebb alkalmazkodás szempontjából igen jelentős, s remélhetőleg megakadályozza a hasonló periódusok ismétlődését. Arra várni, hogy az állapot „magától” elmúlik, csak a nagyon enyhe esetekben, illetve a külső körülmények szerencsés alakulása esetén célravezető. Olykor valóban nincs szükség külső beavatkozásra: ha valakinek a közeli, családi és/vagy baráti kapcsolatai megfelelően erősek, akkor az ő visszajelzéseik, odafigyelésük vagy a személy saját önreflexiója felismertetheti vele a problémát, és a fenti kezelési lépéseket önállóan is elvégezheti, vagy változtat az élethelyzetén. Súlyos esetben azonban a beavatkozás hiánya „szakmai öngyilkossághoz”, pályaelhagyáshoz vezethet, párosulva tartós apátiával, depresszióval, esetleg alkohol- és egyéb függőségekkel – fűzi hozzá Berky Tamás. De nemcsak a személyiség gyarapszik a kiégés megfelelő feldolgozásával, a leküzdött nehézség növeli a családtagok kohézióját, és fontos erőforrás a később felmerülő problémák megoldásához.

Tipp: Hogyan kerüljük el, hogy kiégjünk otthon

Megyeri Zsuzsanna cikke a HVG Extra Pszichológia 2013/3. számában jelent meg. Hasonló témájú írásokat aktuális számunkban is olvashat. Kapható az újságárusoknál, illetve megrendelhető és előfizethető a kiadónál.