A legérdekesebb Világörökségi helyszínek Európában - videók

A legérdekesebb Világörökségi helyszínek Európában - videók

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
life-style.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Változatosságukban, kulturális és funkcionális sokféleségükben is figyelmet érdemelnek az újabb világörökségi emlékek:...

Változatosságukban, kulturális és funkcionális sokféleségükben is figyelmet érdemelnek az újabb világörökségi emlékek: vannak köztük történelem előtti sziklarajzok Spanyolországban, építészeti együttesek (pl. püspökváros Franciaországban, császári fellegvár Vietnamban), csatorna- és vízgazdálkodási rendszerek Hollandiában és Németországban, egy majdnem 300 éves obszervatórium Indiában, de felvételre kerültek ausztráliai fegyenctelepek és nukleáris tesztterület is a Marshall-szigeteken. A helyszínek megoszlanak a kontinensek között, vannak tőlünk nagyon távol esők, de nagyon közeliek is a szomszédos országokban. A 29 kulturális és természeti nevezetesség közül először az európai helyszíneket mutatjuk be.

Két határos ország, Ausztria és Románia látnivalóit is védelemre érdemesek minősítette az UNESCO. Stájerország központja, Graz a magyar turisták által is kedvelt, könnyen elérhető úti célpont. Történelmi városközpontja 1999-től lett a világörökség része, mostantól ez kiterjed a tőle pár kilométerre található Eggenberg-kastélyra is. A háromemeletes, késő-reneszánsz és korai barokk stílusú kastélyt a 17. században építtette Hans Ulrich von Eggenberg birodalmi herceg Giovanni Pietro de Pomis tervei alapján. Fényűzően berendezett belső termeit falfreskók díszítik, régészeti, érem- és képgyűjteménnyel rendelkezik. A palota pompáját harmonikusan egészítik ki a hozzá tartozó történelmi kertek.


A romániai Észak-Moldva templomai néven hét ortodox templom került 1993-ban a világörökség kulturális helyszínei közé. Az 1487-1532 között épült egyházi emlékhelyek köre 2010-től még egy védelem alá került helyszínnel egészült ki, a suceviţai kolostor Feltámadás-templomával. A kolostor építésének munkálatai 1582-ben kezdődtek, s három évtizedig tartottak. A szerzetesi szigort sugalló építmény szögletes formáit oldják fel a Feltámadás-templom külső és belső freskói. A kutatások szerint Ion és Sofronie mesterek keze munkáját dicsérő falképek kompozíciós rendszerében a bizánci gyökerű, ortodox szerzetesi műveltség és a népi képzelet gondolatvilága találkozik. A templom a 16. században kiteljesedő moldvai egyházi építészet és festészet egyik utolsó nagy alkotása.


Már látványként is lenyűgöző Albi püspökvárosa Dél-Franciaországban.  A 13. századi óváros gótikus Szent Cecília katedrálisa méreteivel uralja a látképet. A katedrális mellett található a hatalmas püspöki palota, körülötte pedig a középkori eredetű lakónegyedek. Mindez úgy maradt az utókorra, hogy az azóta eltelt évszázadok során szinte érintetlen maradt, megőrizte eredeti formáját. Érdekességként említhető, hogy a katedrálist eredetileg erődítménynek szánták, s mintegy 200 évig épült, ma pedig a világ egyik legnagyobb kőépületeként tartják számon, 78 méteres tornyával együtt.


Egészen más jellegű világörökségi helyszínek az amszterdami csatorna- és a Felső-Harz-vidéki vízgazdálkodási rendszerek. A holland aranykor, az emberi alkotószellem remekműve a 17. századi amszterdami csatornarendszer a Singelgrachton belül. Egységes városrészt foglal magában az ívekben kiépített csatornák között, jellegzetes nyeregtetős műemlékházakkal. Igazi ipari örökség a németországi Rammelsbergi bánya, és a gazdagságát a bányának köszönhető Goslar történelmi óvárosa a Harz-hegység északi részén. Az 1992 óta már világörökségi helyszínné nyilvánított bányaváros mintegy 1800 favázas házzal rendelkezik. A bánya mintegy 800 éves vízgazdálkodási rendszerét – mesterséges tavakat, csatornákat, alagutakat, földalatti vezetékeket – ciszteri szerzetesek kezdték kialakítani. Mostantól ez az ipari emlék is az UNESCO oltalma alá került. Hasonló kiváltságot élvez 1980 óta a faépületeiről nevezetes norvégiai Røros bányaváros, illetve 2010-től a rézbányászat központjának környezete is.


Az eddig felsorolt európai világörökségi helyszínek közül minden bizonnyal a legrégebbiek a portugáliai Côa-völgy és a spanyolországi Siega Verde területének őskori sziklarajzai és faragásai. Mindkét országban folyók völgyében a partfal szikláin, több kilométeren át sok száz paleolit kori kőrajzolat, véset található, főként állatábrázolással (őstulkok, lovak, kőszáli kecskék, stb.), de előfordulnak köztük geometrikus ábrák is. A világ legnagyobb szabadtéri múzeumaként emlegetett Cøa-völgyi kőrajzok 1998 óta védett 17 km-es szakaszát terjesztették most ki a spanyol Siega Verdére.  


Végül, de nem utolsósorban érdemes megjegyezni azoknak a csodálatos természeti képződményeknek a nevét, amelyekkel bővült a világörökség: a Réunion vulkáni kúpjai, völgyei és sziklafalai Franciaország tengeren túli megyéjében, a Monte San Giorgio – Szent György hegy – Olaszország és Svájc területén, valamint a bulgáriai Pirin Nemzeti Park.


Azoknak, akik bővebben is szeretnének megismerkedni az UNESCO Világörökség kulturális és természeti helyszíneivel (összesen 911 van belőle), ezúttal ajánljuk figyelmébe a Partvonal Könyvkiadó színes fotókkal és térképekkel gazdagon illusztrált Világörökség című könyvét.
Hozzászólások