Spanyol dominanciáról szólt a Svájc-Spanyolország mérkőzés minden pillanata, a svájciak részéről szinte nyoma sem volt annak a futballnak, amivel megverték Franciaországot a nyolcaddöntőben. Illetve egy nyoma azért mégis maradt: Sommer kapus teljesítménye volt az, ami az amúgy holtfáradt svájciakat (a végén már csak tíz emberrel) a meccsben tartotta több mint két órán keresztül.

A kemény spanyol pressziónak gyorsan meg is lett az eredménye: Jordi Alba a nyolcadik percben szöglet után bombázott a kapura, az azonban olyan szerencsétlenül pattant meg Zakaria hátán, hogy így egy pattanással átverte Sommert és a kapuban kötött ki. A spanyolok öröme egészen addig tarthatott, amíg rá nem jöttek, hogy amúgy totálisan gólképtelenek. Hiába jutnak el a kapuig, Álvaro Morata megbízhatóan fölé, vagy mellé lövöldözi a labdákat – vagyis bárhova, csak a hálóba nem.

AFP / DMITRI LOVETSKY

A 68. percben pedig Xherdan Shaqiri személyében jött a hidegzuhany is: Svájc kiegyenlített. Az egyenlítés a levegőben volt: hiába a magas spanyol védők, egyszerűen nem tudtak mit kezdeni korábban sem a szögletekkel, csak a szerencsén múlott, hogy sem Zakaria, sem Akanji fejesei nem akadtak a hálóba korábban.

AFP

A 77. percben aztán Svájc fürödhetett egy nagyot a saját izzadtságában, Freuler pedig a zuhany alatt is, már a meccs ideje alatt: a svájci középpályás olyan rondán csúszott rá páros lábbal Ferran Torresre, hogy a bíró gondolkodás nélkül nyúlt a piros lap után. Apropó, Torres! A Manchester City jobb szélsője egészen elképesztő formában van: olyan otthonosan mozog a támadó harmad minden pozíciójában, mintha oda született volna.

Piros lap ide, tíz ember oda, Svájc nemzeti tizenegye becsülettel tartotta a spanyolokat. Illetve Sommer tartotta a spanyolokat, mivel a védelem rettenetesen elfáradt, így folyamatosan eljutott lövésig a spanyol csapat. Sommer azonban mindent megfogott, így a hosszabbítás egész ideje alatt kihúzta valahogy Svájc gól nélkül.

A dráma így a büntetőrúgásokra maradt. Kezdetnek Busquets kapufára lőtte, Gavranovic pedig belőtte. Majd Dani Olmo is és mire az ember kezdte volna elhinni, hogy egy szokványos tizenegyespárbaj jön, sorozatban kihagyta Schar, Rodri és Akanji is. Majd belőtte Moreno, így Vargason állt a svájci továbbjutás, ám ő jócskán a kapu fölé lőtte, Oyarzabal gólja már jószerivel csak formalitás volt, a spanyolok jutottak tovább.

AFP / KIRILL KUDRYAVTSEV

Az unalmas pergőtűz után valóságos felüdülés volt a belga-olasz szuperrangadó. A meccs első pillanatától látszott, hogy két közel egyenlő fél csatáját láthatjuk. Ne feledjük: ez a két csapat volt egyedül az egész Európa-bajnokságon, akik érdemi támadófocit játszottak akkor is, amikor nem voltak hátrányban, vagyis nem voltak rászorulva. A meccs térdeléssel indult, korábban az olaszok ebben nem voltak egységesek, ám most úgy döntöttek, megtisztelik a térdelő ellenfelet. Lukaku a mutatóujját feltartva meg is köszönte ezt az olaszoknak.

AFP

A meccsen azonban az olaszok kapták el jobban a ritmust: Bonucci már a 13. percben betalált, de a gól érvénytelen volt les miatt. Ezt követően Verratti és Tielemans rúgta fel egymást kölcsönösen egy-egy sárga lapért cserébe, majd a 31. percig másról sem szólt a meccs, mint hogy az olaszok hogyan csinálnak bolondot a belgákból, valamint arról, hogy ha a belga csapat nagy nehezen labdát szerez, akkor De Bruyne, az Eden Hazard helyén játszó Doku és Romelu Lukaku milyen parádésan tör kapura – hogy ott aztán labdájuk Donnarumma, vagy valamelyik védő martaléka legyen. Aztán fél óra elteltével Barella betalált, 1-0 az olaszoknak.

Az első félidő végére nagyon felpörögtek az olaszok, Insigne a 44. percben pedig belőtte a csapat második gólját is. Nem volt olyan nagyon nehéz dolga: a belga védelem nem indult el rá, ő pedig békésen tudott helyezkedni is a lövés előtt.

AFP / ANDREAS GEBERT

Az olaszok öröme nem lehetett felhőtlen viszont a félidő lejárta előtt: a 47. percben Di Lorenzo buktatta a kontrázó Dokut, a bíró pedig azonnal büntetőt adott, amit Lukaku értékesített is. Lukaku nem ünnepelt, hanem rohant a labdáért, láthatóan az volt benne, hogy még egy gól talán belefér. Nem fért bele: a bíró már a középkezdés után mindenkit az öltözőbe parancsolt. Az olaszokat jól láthatóan nem törte meg a bekapott gól: egymás hátát lapolgatva indultak az öltöző felé.

AFP / MATTHIAS HANGST

A második félidő jóval visszafogottabb futballt és egy komoly sérülést hozott: a nem sokkal korábban szászázalékos helyzetben Lukaku elől mentő Spinazzola egy sprint során kapott a bal combjához, majd kért azonnal cserét. Nem tudta a saját lábán elhagyni a pályát: hordágyon vitték el a mentősök, miközben zokogott.

AFP / STUART FRANKLIN

A meccs pedig szépen lassan kicsúszott a belgák kezéből: először egyik cserejátékosuk, Chadli sérült meg alig három perc játék után, majd Doku lett egyre önzőbb, De Bruyne kapott egyre gyakrabban a combjához és reklamált egyre többet a meccs vége felé. Az olaszok pedig egyre gátlástalanabbul húzták az időt: hol Donnarumma feküdt el, fogát, majd kezét fájlalva, hol Barella és Di Lorenzo fetrengett, őrületbe kergetve ezzel a belgák csapatkapitányát, Jan Vertonghent.

Összességében az olaszok megérdemelték a továbbjutást. Mancini együttese lendületes, remek futballt mutatva küldte haza a belgákat és nagy eséllyel veszik fel a versenyt jövő kedden Londonban a spanyolokkal. Bizony: megismétlődik a 2012-es Európa-bajnokság döntője, Olaszország és Spanyolország összecsap. Igaz, azt akkor 4-0-ra a spanyolok nyerték, a két csapatkapitányt pedig Buffonnak és Casillasnak hívták, de ezek az idők már régen elmúltak.