A sportért felelős államtitkárság elkészítette a kiemelt sportágfejlesztési program átdolgozott verzióját, amelyet csütörtökön mutatott be Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár és helyettese, Schmidt Gábor.

Schmidt Ádám emlékeztetett arra, hogy a sportirányítás új vezetésének júniusi bemutatkozóján már szó esett a program a tervezett átalakításáról. Ez mostanra befejeződött, egyeztették a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a Magyar Paralimpiai Bizottsággal és az országos sportági szakszövetségekkel is.

A programot annak szellemében dolgozták ki, hogy a magyar sport legyen jól szervezett, egyénre fókuszáló, tudásalapon folyamatosan megújuló és fenntartható.

Az új rendszerben az olimpiai sportágakat öt különböző kategóriába sorolták. Ennek során figyelembe vették, hogy egy-egy sportágban milyen lehetőség rejlik, mekkora esély van arra, hogy a képviselői eredményesen szerepelnek majd a következő olimpiákon.

Az első kategóriába azok az olimpiai sportágak kerültek be, „amelyektől struktúrájuk, szakmai működésük, tehetségmenedzselési rendszerük magasfokú kidolgozottságának köszönhetően a következő két olimpián nagy eséllyel érmek szerzése várható”. Ilyen szerintük

a birkózás, a kajak-kenu, az úszás, a vívás, a vízilabda és a korcsolya.

A második kategóriába a következő két olimpián „nagy eséllyel pontszerző” sportágak szerepelnek,

az atlétika, a cselgáncs, a kerékpár, a kézilabda, az öttusa, a sportlövészet, a triatlon, valamint a vitorlázás.

A harmadik kategóriába további 14 sportág került be, melyeknél a meghatározott szempontok alapján „egyes esetekben” várható pontszerző helyezés a következő két olimpián. Ezek az asztalitenisz, az evezés, a kosárlabda, az ökölvívás, a ritmikus gimnasztika, a sí, a snowboard, a súlyemelés, a szinkronúszás, a szörf, a taekwondo, a tenisz, a tollaslabda és a torna.

A negyedik kategóriába nyolc olyan sportágat osztottak, amelyek a 2028-as olimpiával kezdődő hatéves időszakban (két nyári és két téli játékok) kvóta- és esetleg pontszerzésre lehetnek képesek. Az ötös kategóriában kilenc sportág szerepel, esetükben „az aktuális helyzetük és lehetőségeik alapján szakmailag nem elvárható és nem is elérhető az olimpiai kvalifikáció”.

Schmidt Ádám arról is beszélt, hogy júniusban megnevezték a céljaik között a bürokrácia csökkentését és a hatékonyság növelését az állami sportirányításban, ennek érdekében új rendszert dolgoztak ki, amelyet októberben a kormány elfogadott, és november másodikán az Országgyűlés elé került.

A júniusi vállalásaik közül az államtitkár emlékeztetett a 2023. június 30-án lejáró engedélyű tao-program jövőjének biztosítására. Erről azt mondta, hogy az előkészítési folyamat lezajlott, a szükséges dokumentumokat pedig november 9-én elküldték Brüsszelbe, várják az Európai Unió válaszát.

A Nemzeti Sportmúzeum esetében azon a véleményen vannak, hogy a tervnek van létjogosultsága, és mindent megtesznek azért, hogy a következő év végére már engedélyes tervekkel rendelkezzenek.

Az előzetesen nem látható, mostanra rendkívülivé váló feladatok között említette meg a vizes létesítmények üzemeltetésének problémáját, és bejelentette, hogy 3 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kaptak a helyzet kezelésére.

Schmidt Ádám az aktuális feladatok között említette, hogy rendezni kell a sportolói jutalmakat, mert – mint mondta – a magyar versenyzők kiemelkedően eredményes évet zártak. Ebben az ügyben plusz forrásra volt szükség, de ez megérkezett, így év végéig várhatóan sikerül rendezni az elmaradásokat. Az akadémiák is megkapják november 30-ig azt a járandóságukat, ami a harmadik negyedévre eddig elmaradt.

A magyar sportra fordítható költségvetési összeget firtató kérdésre Schmidt Ádám elmondta, „egzakt számokat még nem tudunk”, mert bár a 2023-as költségvetést már korábban elfogadták, a jelenlegi világgazdasági helyzet miatt az változni fog.