Ilyen szilíciumostya-szeletekből készülnek az áramkörök

Az új megoldás olyan technológiát alkalmaz, mely a chipgyártók számára lehetővé teszi, hogy a jelenleg lehetségesnél, nyolcszor több tranzisztort helyezzenek el egy szabványos 45 nanométeres FPGA chipen - írja az iTWire.

Jelenleg egy szokványos FPGA chip, szilikon felületének 80-90 százalékát használják a jelek továbbításához szükséges áramköröknek elhelyezésére, s így kevés hely marad a számításokat végző tranzisztoroknak. Most azonban a HP laboratóriumának két kutatója Greg Snidler és Stan Williams rájött, hogyan lehet eltávolítani az áramköröket a szilikon lapocskákról, több helyet hagyva a számítást végző tranzisztoroknak.

Moore törvénye

Moore 1965-ös törvénye szerint az egy áramkörön található tranzistorok száma 24 havonta megduplázódik.

A technológia új architektúrát használ, melyet „programozott keresztkapcsolódású nanovezető mezőnek” (FPNI) neveznek, s amely helyettesíti a jelenleg használt jeltovábbító áramköröket. Ehhez egy külön szilikonrétegben elhelyezett szupervékony 15 nanométeres vezetéket használ, mely a tranzisztorok felett kap helyet.

A kutatók 17 nanométeres vezetékeket használtak a teszteléshez, de állításuk szerint a 15 nanométeres FPNI architektúrát használva, nyolcszor annyi tranzisztor fér majd el egy 45 nanométeres szabvány szilikon chipen, a tranzisztorok méretének csökkentése nélkül.

„A chipek gyártására fordított összegek drámaian csökkennek, ahogy a gyártók közti verseny egyre kegyetlenebbé válik” – mondja Snidler, a Quantum Science Research vezető tervezője. Újdonság továbbá, hogy az új architektúra energiaigénye is kissebb, mint a mai chipeké.

A kutatók szerint 2020-ra, a ma használt szilikon lapocskák felületének alig 4 százalékán elfér mindaz, amit ma 45 nanométeren helyeznek el.