A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján közzétett tervezet általános indoklása szerint a módosítás meghatározza, hogy az igénybe vett hírközlési szolgáltatások – például telefonhívás, internetes e-mail szolgáltatás, internet hozzáférés – során keletkező forgalmi és egyéb adatokat a hírközlési szolgáltatók meddig kötelesek megőrizni. Az időtartam várhatóan legalább hat hónap és legfeljebb kettő év lesz, s az információkat az erre felhatalmazott szervezetek részére át kell adni.

Az adatok tartalmazni fogják azokat a bűnüldözés és a nemzetbiztonság számára releváns információkat, amelyekből következtetni lehet rá, hogy egy adott előfizető, vagy felhasználó adott időpontban kit hívott, vagy kinek küldött rövid szöveges üzenetet (sms), illetőleg elektronikus levelet (e-mail), valamint melyik számítógépről csatlakozott az internethez. A kommunikáció tartalmára vonatkozó információkat az uniós irányelv alapján nem gyűjthetik a hírközlési szolgáltatók.

Az indoklás kitér arra, hogy a bűnüldözés, különösen a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés gyakorlati végrehajtása során a bűnüldöző szervek már most is jelentős mértékben támaszkodnak az elektronikus hírközlési szolgáltatók által tárolt és – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – részükre átadott adatokból nyerhető információkra. Ezen adatkör – amely más forrásból nem, vagy csak komoly nehézségek árán szerezhető be – önmagában is fontos lehet, elég csak a titkos előfizetői adatokra vagy a híváslistákra utalni - tartalmazza a dokumentum.

Az uniós irányelv azon adatok megőrzését írja elő, amelyek feltétlenül szükségesek az állam bűnüldözési igényeinek érvényesítéséhez, de még nem rónak aránytalanul súlyos terhet az elektronikus hírközlési szolgáltatókra.

Az indoklás szerint a hírközlési törvény rendelkezései már a jelenlegi módosítást megelőzően is nagymértékben megfeleltek az irányelvnek, azonban a paragrafusokat a jogharmonizáció megvalósítása érdekében szükséges pontosítani, illetve átalakítani.

A módosítás tartalmazza például a sikertelen hívások során keletkező forgalmi adatok gyűjtésére és tárolására vonatkozó kötelezettséget, valamint megteremti az adattárolási idő három évről két évre történő csökkentését. A törvényt a gazdasági minisztérium az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal és a Miniszterelnöki Hivatallal együtt terjeszti be az Országgyűlés elé.