Biotechnológia: szupergyom, szuperkártevő, személyre szabott vírusok

Extrém esetben ide is vezethet a fajkeresztezés © AP

Az emberek már nemcsak elsöpörni tudnak fajokat, hanem génmérnöki módszerekkel újakat is létre tudnak hozni. A génmódosított gabonafajták szívósabbak, ízletesebbek és nagyobb a tápanyagtartalmuk is, a módosított mikrobák egészségügyi problémáinkra is megoldást jelenthetnek, egyes génterápiás megoldások pedig velünkszületett DNS-hibáinktól is megszabadíthatnak minket. Ettől függetlenül nincsen bizonyíték arra, hogy a biotechnológiai megoldások száz százalékosan megbízhatóak lennének: vannak például arra mutató jelek, hogy a módosított növényi gének más fajok szervezetébe szivároghatnak át, a gabonafajok pedig akár immunissá is válhatnak a növényirtó szerek ellen. A szkeptikusok amiatt aggódnak, hogy egyre nehezebb lesz majd kezelni a megjelenő szupergyomokat vagy szuperkártevőket. Még ijesztőbb ennél annak a lehetősége, hogy a biotechnológiát terrorcsapásokra használják fel. Könnyen dönthet ugyanis valaki úgy, hogy az anthrax nem elég halálos és inkább egy levegőben is terjedő, szívósabb Ebolát hoz össze egy laboratóriumban.

Ha nem a láncreakció tarolja le a bolygót, akkor a részecskék eszik meg

Az LHC beindításához közeledve egyre hangosabbak azok a vélemények, amelyek szerint a részecskegyorsítókkal végzett elkövetkező kísérletek gyakorlatilag elpusztítják a világot. Attól, hogy a világot elpusztító láncreakcióhoz vezetnek a kísérletek, a higgadt fejjel gondolkodó professzorok is tartanak, aggodalmaik azonban akkor váltak publikussá, amikor a londoni kiadású Sunday Times azt kezdte el fejtegetni, hogy a Long Island-re telepített RHIC (Relativistic Heavy Ion Collider) a teljes bolygót felfalni képes szubatomikus fekete luykat hozhat létre. Egy másik elképzelés szerint olyan különleges, strangeletnek nevezett anyagcsomók is létrejöhetnek, amelyek elpusztítanának mindenféle normális anyagot, amivel csak találkoznak. A laboratórium által válaszképpen összehozott panelbeszélgetés során mindkét lehetőséget cáfolták.

Nanotechnológia: ez is felfalná a Földet

A jóslások szerint pár évtizeden belül valósággá válnak az önmagukat sokszorosító és újjáépítő mikroszkopikus robotok, amelyek akár belülről is képesek operálni majd a betegeket, egyszerűbb alapanyagokból építhetnek fel bármilyen kívánt tárgyat, akár még a világűrbe is elküldhetőek annak feltérképezésére vagy vizsgálatára. K. Eric Drexler a nanotechnológia követői körében nagy sikerre szert tett Engines of Creation című könyvében a grey goo, azaz szürke massza problémáját emlegeti. Szerinte csak egy ipari baleset kell ahhoz, hogy a baktérium méretű gépek "szélfútta pollenként terjedjenek, villámgyorsan replikálják magukat és a teljes bioszférát napok alatt porrá változtassák". Emellett nem is kell sokat fantáziálnunk ahhoz, hogy rájöjjünk: a nanogépek tökéletesek precíziós katonai vagy terrorista bevetésekre.

Tömeges depresszió

Hiába javult az emberek fizikai állapota az elmúlt században szerte a világon, a mentális egészséggel kapcsolatos vizsgálatok egyre rosszabb eredményt mutatnak. A WHO felmérése szerint a világon körülbelül 500 millióan szenvednek valamilyen pszichológiai betegségben: 2020-ra várhatóan a depresszió lesz a halál és a teljesítménycsökkenés második vezető oka a szívrendszeri megbetegedések után. A hosszabbodó élettartam csak súlyosbíthatja a lelki válságokat, az embereknek ugyanis több idejük lesz megtapasztalni az egyedüllétet és az öregkort. Gregory Stock, a Los Angeles-i University of California biofizikusa szerint az orvostudomány jóvoltából az emberek hamarosan 200 évig is elélhetnek. Ha ez valósággá válik, annak felmérhetetlen társadalmi és pszichológiai hatása lehet - nem tudni, hogy 200, vagy akár csak 100 évnyi inger milyen szinten tudja túltölteni az emberi agyat és az milyen mentális vagy érzelmi problémákhoz vezethet. A trend, amely szerint pszichoaktív drogokkal lehetne ellensúlyozni a mentális állapotot, felmérhetetlen, a kutatóknak nincs rálátásuk a gyógyszerek hosszú távú hatására.

És mi a helyzet a robotokkal?

Robotkutya már van, mesterséges kutyaintelligencia még nincs © AP

Unásig ismert sci-fi közhely az emberek ellen forduló, világuralomra törő intelligens robotok rémképe. Hans Moravec, a Carnegie Mellon University robotika tanszékének egyik alapítója még mindig hisz ebben: jóslata szerint 2040-re a gépek elérik az emberi intelligenciát, talán még az emberi tudat minőségét is. Moravec olyan szimbiotikus kapcsolatot képzel el ember és gép között, amely gyakorlatilag egy "poszt-biológiai", jelentősen megnövelt intelligenciájú lényt szülne. Marvin Minsky, az MIT mesterségesintelligencia-kutatója hasonló jövőt lát: az ő elképzelése szerint az emberek agyukat egy számítógépes pótrendszerbe tölthetik fel és így az információk és tapasztalatok végtelen tárházába lesznek képesek belépni. Azt azonban senki sem tudja pontosan megmondani, hogy ez az emberiség végét vagy az evolúciós fejlődés következő szakaszát jelenti-e.