A NASA műholdfelvételeken alapuló elemzése szerint a jégfogyatkozás a globális felmelegedés hatása. A hatalmas mennyiség több mint ötven százaléka Grönlandról olvadt el. Alaszkában a hóban gazdag tavalyi tél után némileg növekedett a jégállomány, de az ötéves veszteség így is 400 milliárd tonnára rúg.  

A tengerben lebegő jéggel ellentétben a szárazföldi jég alig emeli a tengerszintet. A rendszeres adatfelvétel kezdete, 2003 óta a grönlandi, alaszkai és a déli sarkvidéki jégolvadék összesen nagyjából 5 milliméterrel növelte a világtengerek vízszintjét, amely a tengeri jéghegyek olvadása mellett a melegedés miatt beinduló víztérfogat-növekedés miatt is emelkedik - mondta Scott Luthcke, a NASA kutatója.

A GRACE műhold mérései alapján összeállított jelentést az amerikai geofizikai unió (AGU) csütörtökön kezdődő konferenciáján mutatják be San Franciscóban. A tanácskozáson a nemzeti hó- és jégkutató központ (NSIDC) kutatói a sarkvidéki önerősítő folyamat elnevezésű jelenségről számolnak be. Ez a tengeri jég olvadásával kapcsolatos: minél kevesebb a jég, annál erősebb a napsugárzás hatása, mert a sugarak nem verődnek vissza a jégről, hanem melegítik a levegőt és a tengervizet, így pedig még több jég tűnik el. A tengerben elnyelődött hő miatt idén rekordmeleg volt az ősz az Északi-sarkon - mondta Mark Serreze, az NSIDC vezető kutatója.

Serreze szerint a jelenség miatt a sarkvidéki éghajlat az előrejelzésekhez képest nagyobb tempóban melegszik, és a klímaváltozás folyamata sebesebben halad a sarki régiókban, mint bárhol máshol a világon. "A változás annyira gyors, hogy a tudomány már alig tudja tartani a lépést" - mondta a sarkkutató.

A konferencia két másik előadásában a sarkvidéki metánkibocsátásról végzett vizsgálatokról esik szó. Az egyik tanulmány szerint a tengeri jég olvadása melegíti a vizet, és emiatt még Alaszka partközeli fagyos vidéke is kezd felengedni, ahonnan így metán - a második legveszélyesebb üvegházhatású gáz - jut a légkörbe.

A másik előadást Igor Szemiletov, a fairbanksi Alaszkai Egyetem tudósa tartja. Kutatócsoportjának mérései szerint a Kelet-szibériai-tenger térségében idén nyáron tízszer magasabb volt a légköri metánkoncentráció, mint a kilencvenes évek közepén. Az előadásban Szemilov arra hívja fel a figyelmet, hogy a szibériai tavak és a térségbeli tengerek fenekén hatalmas mennyiségű metán van a jég fogságában, és ha kiszabadul, akkor drámai mértékben felerősödhet a globális felmelegedés.