szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Félszáz ötezer éves csontvázra bukkantak egy olasz-iráni régészeti expedíció tagjai, akik az úgynevezett Leégett Városban (Burnt City) végeznek feltárásokat; a leletek segítségével megállapíthatják a település egykori lakosainak várható élettartamát, betegségeit.

Burnt City Irán délkeleti részén, Zábol városától 57 kilométerre fekszik. A város alapítását i. e. 3200-re datálják a tudósok. Egykor 150 hektáros területet foglalt el, s az urbanizáció hajnalának egyik legnagyobb városa volt. Háromszor égett porig, s háromszor épült újjá, míg i.e. 2100-ben végleg elnéptelenedett. Ez időtől fogva nevezik Leégett Városnak.

A Tehran Times című hírportál szerint az 52 csontvázra a decemberben kezdődött legújabb, immár 12. ásatási szezonban, az ősi nekropolisz feltárása során bukkantak. A tucatnyi gyermekcsontváz között egy újszülötté is található. A korábbi ásatási szezonokban is igen magas volt a gyermekcsontvázak aránya, ami a fertőző betegségek elterjedt voltára utal.

A feltárt sírokból néhány "idős" ember földi maradványa is előkerült: a három nő és négy férfi 45 és 60 éves kor között távozott az élők sorából.

"E csontvázak segítségével megállapíthatjuk, hogy mekkora volt a születéskor várható életkor a városban" - jegyezte meg a felfedezéssel kapcsolatban Farzad Foruzanfar, az expedíció vezetője.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Tudományos szenzációra bukkantak magyar régészek Szíriában

Az utolsó ítéletet ábrázoló, tudományos szenzációnak számító freskóra bukkantak magyar régészek a szíriai Margat johannita várának feltárása során. Az ásatás több más szempontból is átrajzolja a keresztes lovagokról alkotott általános képet - derült ki a régészeti expedíció eredményeiről a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) hétfőn tartott sajtótájékoztatón.

Vélemény

Régészeti világszenzáció: 3000 éves intelem héberül

Az utóbbi napok régészeti világszenzációja egy izraeli ásatáson talált cserépdarab, amelyen 3000 évvel ezelött héber nyelven öt sort vetett kerámiára egy akkor élt izraeli. Legalábbis ezt állítja a jeruzsálemi Héber Egyetem régésze, az ásatásokat vezető Joszef Garfinkel professzor. Ha sikerül bebizonyítania, hogy ebben az időben már fejlett írásbeliség volt a júdai hegyekben, akkor Saul Dávid és Salamon korának bibliai történetei kikerülhetnek a legendák birodalmából, jelentősen megnő az Ószövetség értéke, mint történeti forrás. A régészprofesszort Jeruzsálemben kérdeztük.