A legnagyobb veszteség a trópusi országokat érheti amiatt, hogy a halállomány délebbre vagy északabbra menekül a melegedő vízből, míg Alaszka, Grönland és az északi nemzetek élvezhetik a több hal hasznát.

A jelentés, amelyet a Kanadában és Angliában tevékenykedő William Cheung vezetésével amerikai kutatók készítettek, megjelent a Fish and Fisheries című szakmai lapban, és pénteken ismertették egy chicagói találkozón.

Több fajt már most is veszélyeztet a túlhalászás és a szennyezés. Az Északi-tengerben a tőkehalak száma húsz százalékkal csökkenhet a pólus felé vándorlás következtében. Ugyanakkor az eddig délebbre honos lepényhalak állománya tíz százalékkal növekedhet. A jelentés szerint az Egyesült Államok keleti partjainál élő tőkehal-populáció is nagymértékben csökkenhet 2050-re.

Cheung úgy véli, a világ óceánjaiból való halászat teljes mennyisége keveset változik az évszázad közepére, inkább az állomány átszerveződéséről van szó. A tanulmányban számítógéppel modellezték 836 halfaj és 230 gerinctelen tengeri állat mozgását. Néhány fajt a kihalás is fenyegeti, például azokat, melyek csak hideg vízben élnek meg.

Cheung reméli, tanulmányuk segíti a kormányokat a kialakuló helyzet kezelésében. A tervek szerint 2009 végére 190-nél több kormány részvételével új ENSZ-megegyezés születik, mely az éghajlatváltozás elleni küzdelmet segíti.