“Ezek a számok önmagában nem tükrözik az illegális szoftverhasználat magyarországi időbeli alakulását. A tavalyi év első felében, a sokévi stagnálást követően végre a jogtalan használat csökkenését tapasztaltuk” - nyilatkozta Sarlós Gábor, a BSA magyarországi szóvivője. “Az elmúlt év első nyolc hónapja során számos pozitív jelet láttunk. Mind az egyes tagjaink tájékoztatói, mind a kormányzati források azt jelezték, hogy az illegális szoftverhasználat elleni erőfeszítések végre pozitív eredményeket hoztak. De a tavalyi év utolsó négy hónapjában a trend megfordult, és az eredmények erősen romlani kezdtek: egyre több információ erősíti meg, hogy a gazdasági recesszió sok cégvezetőt arra ösztönzött, a kockázatosabb utat válassza, és illegális szoftvereket használjon. Sajnálatos, hogy ez a tendencia ebben az évben is folytatódik, és ez várhatóan erősen tükröződik majd a jövő évi tanulmányban is.”

Az illegális szoftverek aránya Magyarországon rendre 42 százalék volt az utóbbi négy év során. Ez jelentős arányban tükrözi az iparág szereplőinek az illegális szoftverhasználat elleni erőfeszítéseit.  A 2008. év legnagyobb vívmányának a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületnek a magyar kormányzat által számos iparág támogatásával, a hamisítás és az illegális termékek visszaszorítására létrehozott programjának eredményeit tartja a szervezet.

Az illegális szoftverhasználat nemcsak az iparági bevételeket befolyásolja. Egy 2008. januárjában közzétett IDC-tanulmány szerint Magyarországon a csak a BSA-tagok által a PC-kre előállított szoftverek vonatkozásában a 42 százalékos illegális szoftverhasználat arányának 10 százalékpontos csökkenése 4 év során sokszorozó hatással járna, és jelentős mértékű gazdasági előnyöket eredményezne. Egy 10 százalékpontos csökkenés több mint ezer új állás megszületéséhez vezetne, 47 milliárd forint bevételt adna a magyar gazdaság teljesítményéhez, valamint 11 milliárd forint adóbevételt generálna. 

A 110 vizsgált országban a PC-ken használt illegális szoftverek aránya harminchat országban csökkent, negyven országban stagnált, és csak tizenhat országban emelkedett. Mivel azonban a nemzetközi PC-piac azokban az országokban emelkedett a leggyorsabban, ahol eleve nagyarányú az illegális szoftverhasználat, az illegálisan használt szoftverek aránya nemzetközi szinten 2008-ban három százalékponttal emelkedett, s így elérte a 41 százalékot. 

Európában az illegális szoftverek aránya a legmagasabb Ukrajnában (84 százalék), Albániában (77 százalék) és Szerbiában (74 százalék) volt. A legalacsonyabb illegális szoftverhasználati aránnyal Luxemburg (21 százalék) és Ausztria (24 százalék) büszkélkedhetett, számos további ország pedig 25 százalékos eredményt ért el. Az Európai Unión belüli átlag 35 százalék maradt.  Oroszországban érték el a legnagyobb haladást, mivel egy év alatt öt százalékponttal 68 százalékra csökkent az illegális szoftverek aránya.

A fejlődő országok gazdaságai adják a globális PC-hardverpiac 45 százalékát, ám a PC-s szoftverek piacán kevesebb mint 20 százalékot tudhatnak a magukénak. Ha a fejlődő országok PC-s szoftverrészesedése megegyezne a PC-s hardverrészesedésükkel, a szoftverpiac évente 40 milliárd dollárral növekedne. Ha pedig az illegális szoftverek aránya nemzetközi szinten évente mindössze egy ponttal csökkenne, ez 20 milliárd USD értékkel serkentené az informatikai iparágat.

Az internet-hozzáférés terjedése növeli az illegálisan használt szoftverek kínálatát. A következő öt év során a fejlődő országokban várhatóan mintegy 460 millió ember szerez internet-hozzáférést. A növekedés a fogyasztók és a kisvállalkozások körében lesz a legnagyobb mértékű; ebben a körben az illegális szoftverek aránya egyébként is magasabb, mint a nagyobb társaságok és a kormányhivatalok esetében.

A tanulmány szerint a globális gazdasági recesszió vegyes hatást gyakorol az illegális szoftverhasználatra.  John Gantz, az IDC kutatási igazgatója megjegyezte, hogy a lecsökkent vásárlóerejű fogyasztók hosszabb ideig megtartják a számítógépeiket, ami valószínűleg növeli az illegális szoftverek arányát, mivel a régebbi PC-ken nagyobb valószínűséggel futnak ilyen programok. A kéziszámítógépek által jelentett nyomás elősegítette azoknak az olcsó netbookoknak az értékesítését is, amelyeket az informatikai költségek csökkentése érdekében legális, előzetesen telepített szoftverekkel, valamint üzleti szoftver eszköz kezelő (SAM) programokkal árulnak.