Az internetet ennél többen próbálták már ki, ugyanakkor a lakosság kétötödéről még mindig elmondható, hogy gyakorlatilag semmilyen személyes tapasztalata nincs az internettel, illetve az ott található tartalmakkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban. Bár az utóbbi években – néhány kisebb megtorpanástól eltekintve – dinamikus növekedést figyelhettünk meg az internetet használók számában, a jelenlegi 49 százalékos penetrációs szint nemzetközi viszonylatban még mindig alacsonynak mondható, és nemcsak az USA vagy a skandináv országok kiemelkedően magas penetrációs szintjéhez képest, hanem az EU 61 százalék körüli átlagához és néhány szomszédos ország adatához viszonyítva is – áll az NRC Piackutató felmérésében.

A penetráció növekedésével fokozatosan csökken ugyan az egyes társadalmi csoportok közötti különbség az internet használatát illetően, de az internetezők aránya még mindig magasabb a férfiak, mint a nők körében: előbbiek 50, utóbbiak 41 százaléka internetezik rendszeresen.

© NRC Piackutató

Még jelentősebb a különbség az egyes életkori csoportok között. Az internet még mindig fiatalos médiumnak számít, amit jelez, hogy míg a 15-24 évesek 76 százaléka rendszeresen internetezik, addig a 25-34 éveseknek már csak 63 százaléka – az 50 felettiek körében pedig az átlagosnál lényegesen alacsonyabb, mindössze 20 százalékos a penetráció.

Budapesten az internetezők aránya továbbra is jelentősen meghaladja az országos szintet: a fővárosban 68 százalékos a mért penetrációs szint, ugyanakkor a kisebb városokban, illetve a községekben az átlagosnál alacsonyabb az internetezők aránya. Ráadásul 2008 második félévében a községek penetrációjában közel 10 százalékpontos növekedést figyelhettünk meg, ami valamelyest csökkentette a legkisebb településeken élők leszakadását a budapestiekhez képest.

© NRC Piackutató

A 15-69 éves internetezők 80 százaléka szokott otthonában internetezni – ez azt jelenti, hogy a teljes populáció 40 százaléka használja otthonról az internetet. Ennél valamivel többen – 43 százaléknyian – köttették be otthonra az internetet, de nem mindenki él a lehetőséggel. Azt, hogy az otthoni hozzáférés megléte még nem jelent automatikusan internet használatot, jól mutatja, hogy az otthoni előfizetők 3 százaléka egyáltalán nem használja az internetet.

Nem csak az világhálót használók, hanem az otthonukban internetezők aránya is jelentősen nőtt az elmúlt fél évben – 2008 első félévében még a lakosság 32, második félévében már 40 százaléka használta otthonából a világhálót. A hozzáférések számának növekedésével párhuzamosan az otthoni számítógéppel való ellátottság is növekedett: egy év alatt 48-ról 50 százalékra.

2008 második félévében az otthoni internettel rendelkezők 90 százaléka valamilyen szélessávú hozzáférést használ. 2007 második félévében figyelhettük meg először, hogy a kábeltévés internet-hozzáférésen keresztül kapcsolódó felhasználók aránya meghaladta az ADSL-előfizetőkét. 2008 második félévében tovább csökkent az ADSL részaránya: az otthoni internetet használók 32 százalékánál volt ADSL, 46 százaléknál kábeltévés elérés. Bár nem annyira látványos a növekedés, mégis érdemes kiemelni, hogy az első félévhez képest egyre több háztartásban választják a mobiltelefonon keresztüli internet hozzáférést: az otthoni felhasználók körében már eléri a 3 százalékot azok aránya, akik elsődlegesen mobilinterneten keresztül kapcsolódnak otthonukban a világhálóra (a mobilinternetet kiegészítő technológiaként használók aránya ennél természetesen magasabb).

A jelenleg nem internetezők 1 százaléka biztos abban, hogy néhány hónapon belül elkezdi használni a hálót, további 5 százalékuk pedig valószínűnek tartja ezt. Ez – és az eddigi trendek – alapján a közeljövőben 2-3 százalékpontos növekedés várható az internetezők arányában – olvasható az NRC felmérésében.

Azok közül, akiknek nincs otthoni internet kapcsolata, 11 százalék tervezi, hogy vásárol valamilyen hozzáférést. A jelenleg nem internetezők 22 százaléka gondolkodik az otthoni bevezetésen, míg azok körében, akik használják az internetet, de nincsen otthoni hozzáférésük, 34 százalék tervezi az internet-kapcsolat kiépítését. Azok, akik döntöttek már a hozzáférés módját illetően, elsöprő többségben valamilyen szélessávú technológia bevezetésében gondolkodnak.

A hagyományos internetes tevékenységek – e-mailezés, böngészés, informálódás, online magazinok olvasása – mellett az internetezők mind nagyobb hányada használja az internet különböző, hasznos vagy éppen szórakoztató funkcióit. A legalább hetente internetező 14-69 évesek 62 százaléka használta már a világhálót álláskeresésre, és ugyanennyien vannak, akik legalább egyszer rendeltek már valamilyen terméket, szolgáltatást a világhálón. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni.

A chatet idővel felválthatja az online telefonálás – az internetezők 45 százaléka szokott hangátvitellel kommunikálni az interneten. Blogot a netpolgárok 46 százaléka szokott olvasni, saját webes naplója viszont csak 9 százaléknak van.

© NRC Piackutató

Videómegosztókat az internetezők kétharmada látogat legalább alkalmanként – 20 százalék pedig már legalább egyszer fel is töltött valamilyen videót az internetre. Jelentős az interneten rádiót hallgató, tévéadást nézők aránya is: rádiót 55 százalék hallgat a neten, a tévézést pedig 31 százalék próbálta már ki az interneten keresztül.

Az már nem újdonság, hogy az internetezők több mint kilenctizede használja a világhálót vásárlás előtti információgyűjtésre – komolyabb vásárlási döntés meghozatala előtt tájékozódik a gyártók, forgalmazók weboldaláról, a különböző ár-összehasonlító honlapokról vagy éppen vásárlói fórumokról, ahol a termékek, szolgáltatások fogyasztói megoszthatják egymással pozitív, illetve negatív tapasztalatikat.

62 százalék azok aránya, akik kipróbálták már az online vásárlást. Több-kevesebb rendszerességgel 38 százalékuk rendel termékeket, szolgáltatásokat az internetről, vagyis a vásárláshoz az internetet is aktívan használók száma ma már Magyarországon is meghaladja az 1,38 milliót. Az online vásárlás, rendelés azonban természetesen nem jár mindig együtt online fizetéssel: a legfrissebb adatok szerint a legalább hetente internetezők 17 százaléka szokta a weben vásárolt áruk ellenértékét kiegyenlíteni bankkártyaszáma megadásával, az interneten keresztül – áll az NRC felmérésében.