A DARPA által támogatott tanulmányokból kiderül, hogy a TBI-sérülések során nem csupán a koponyát, illetve az agyat érintő sérülések mellett az a "szuperszonikus hanghullám" is károsíthatja szerveinket, ami a sérülés mellett alakul ki - például egy robbanás hatására. Ennek hatására roncsolódnak és torzulnak az agysejtek, szövetek és véredények, az ezt követő időszakban pedig megváltoznak az agyi folyamatok is - a szimptómák azonban sokszor egészen addig nem jelentkeznek a katonáknál, míg a csapatok vissza nem érkeznek a harctérről.

A káros folyamatok a sérülések elszenvedése után körülbelül másfél órával indulnak be, vélik a DARPA kutatói, visszafordítani őket pedig kifejezetten nehéz. Ezért kifejezetten hasznosnak bizonyulhat egy gyorsfagyasztási megoldás egy hordozható agyhűtő segítségével. Ezzel a katonák nem csupán túlélhetik a sérülést, hanem esélyt is kaphatnak arra, hogy teljesen felépülhetnek belőle. Problémát jelenthet azonban az, hogy az agy hűtése egyes esetekben ronthat a traumatikus állapoton, illetve mivel két agy nem hasonlít egymásra, ezért a hűtés ideális hőmérséklete emberenként és sebesülésenként is változik.

A DARPA most egy olyan prototípust akar készíttetni, amiben egy belső hőmérséklet-kalibráló megoldással tudnánk optimálisra állítani az agy hűtési hőmérsékletét, lelassítva annak újramelegedését. A hordozható "agyfagyasztó" a cilvil lakosságnak is kifejezetten hasznos lehet, mert Amerikában a TBI-sérülések legalább olyan gyakorisággal fordulnak elő, mint a szívproblémák, írja a Wired.