Mindez egybeesik a szövetségi kormányzat, az Obama-adminisztráció terveivel is, amelyek a klímaváltozás hatásait igyekszik felderíteni. Ehhez a kémműholdak és egyéb szenzorok nagy segítséget nyújthatnak, és az eddig titkosított adatok egy részét most megosztják a tudósokkal is.

A nemzetbiztonsági műszerek, érzékelők és műholdak rendszeresen vizsgálnak olyan térségeket, amelyek a klímakutatók számára kulcsfontosságúak. Így például a sarkvidéki jégpáncél változását, a jéghegyek keletkezését lehet nyomon követni a szatellitképek segítségével. Így a tudósok pontosabban elkülöníthetik egymástól a szokásos tél végi olvadás egyedi és a globális felmelegedés általános hatásait.

A kémműholdak szolgáltatják a legjobb képeket például a Fram-szorosról, ahol a jéghegyek az Észak-sarkvidék felől Grönland és a Spitzbergák (Svalbard-szigetek) között az Atlanti-óceán északi vizeire, a Grönlandi- és a Norvég-tengerre úsznak ki.

Hasznos információk

© AP

Szintén hasznos információkkal szolgálnak a szatellitek a felhőkről, a felhőképződésről, illetve a gleccserekről. A trópusi erdők és a sivatagok ugyancsak sok érdekességet rejtenek, és a kémműholdak a pusztaságok pásztázásakor sokszor semmilyen érdemi információt nem gyűjtenek nemzetbiztonsági szempontból. Annál hasznosabbak lehetnek viszont az ilyen "kihasználatlan" periódusok a klímakutatók számára.

Ugyanakkor a New York Times azt írja: az utóbbi időben felmerült, hogy a kémközpontoknak inkább a nemzetbiztonsági megfigyelés lenne a dolga, különösen élesen vetődött fel a kérdés a legutóbbi, decemberi eset óta, amikor egy nigériai fiatalember próbált felrobbantani egy repülőgépet. Republikánus politikusok, például John Barrasso szenátor bírálta nemrégiben a CIA-t, és hangsúlyozta, hogy "az ellenséget kellene kémlelnie az ügynökségnek, nem az oroszlánfókákat". 

Előrejelzések készíthetők?

A sarkvidéki jég kutatásával foglalkozó tudósok mégis úgy látják, érdemes fenntartani a CIA-val az együttműködést. Norbert Untersteiner professzor, a Washingtoni Egyetem szakértője ugyanis "igazán hasznosnak" nevezte a CIA-tól kapott adatokat, képeket. Szerinte az így elért új eredmények egy napon a jéghegyek mozgásának és a jégpáncél változásának előrejelzéséhez is vezethetnek.

Hosszabb távon a hajózás és az olajkutatás számára is fontos információkat nyerhetnek, és ezzel sokmilliárd dolláros hasznot hajthatnak az egyébként titkos megfigyelések. A tudósok egyébként sem állandóan kapcsolódnak össze a CIA-s adatbázisokkal: a kémközpont a már begyűjtött és feldolgozott információk közül ad át felvételeket a nemzetbiztonsági szempontból megbízhatónak minősített tudósoknak.