Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) tájékoztatása szerint az űrszonda felvételein - amelyek egyebek között a Merkúr korábban soha nem látott részeit mutatják - üstökösöktől és meteoritoktól származó kisebb-nagyobb mélyedések, illetve a becsapódások során kiszakadó kőzetdarabok visszahullásából keletkezett másodlagos kráterek láthatók.

A bolygó északi területéről készült felvétel olyan képet mutat, mintha egy gazdagon díszített pizzát fényképeztek volna: a felszín annyira szabdalt, hogy az elsőként keletkezett nagyobb krátert már fel sem lehet ismerni. "A Merkúr felszíne legkevesebb 3,5-4 milliárd év alatt alakult ilyenné" - mondta Sean Solomon, a küldetés vezető tudósa.

A Messenger (MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging) űrszonda egy éven át tanulmányozza a Naprendszer legkisebb planétáját. A szerkezet ellipszis alakú pályáján kétszáz kilométerre közelíti meg a Merkúrt, míg a legtávolabbi pontban 15 ezer kilométerre kerül a felszíntől. A NASA szondája 2004-ben kelt útra a legbelső bolygó felé, 7,9 milliárd kilométert tett meg, mire március 16-án a Merkúr körüli pályára állt.