Eric Schmidt, a Google vezérigazgatója

„Megváltoztatjuk azokat a módszereket, amelyekkel az emberek hozzáférhetne az információkhoz, vagy ahogy megoszthatják őket” - mondta Eric Schmidt, a Google vezérigazgatója 2007-ben, amikor először beszélt nyilvánosan az akkor még Google Phone-nak nevezett rendszerről. Az IT szakma azonnal egy (több), a Google által gyártott telefonról kezdett vizionálni, hiszen alig voltunk túl az első iPhone bemutatásán. Sokan arra gondoltak, hogy a Google a saját pályáján fogja majd megpróbálni lenyomni az Apple-t.

A Google vezetői persze soha nem gondolták így, és eszük ágában sem volt a hardvergyártás nyűgjét a nyakukba venni. Az európai közönség és szakértők még inkább kíváncsian várták a hatalmas áttörést hozó meglepetést, hiszen ide hozzánk az iPhone-nak csak a szele ért el akkoriban, az első androidos mobil, a T-Mobile G1 pedig meg sem jelent Amerikán kívül. Hosszú ideig persze nem kellett várnunk, a zöld robot által vezetett seregek hamarosan meghódították az egész világot.

Egyedfejlődés

Kevesen tudják, de az Android szülőatyja eredetileg nem a Google, hanem a Palo Alto-i székhelyű Android Inc. nevű vállalat. A keresőóriás 2005 júliusában vásárolta fel a céget, ekkor került hozzájuk többek között Andy Rubin is, aki azóta is vezeti a rendszer fejlesztését.

A rendszer alapja egy átalakított Linux rendszermag, ami képes kezelni a mobil eszközök hardvereit (érintőképernyő, WiFi, Bluetooth stb.), emellett pedig rugalmas, könnyen frissíthető rendszert biztosít a gyártóknak eszközeik egyedi kialakításához. Ez a kisméretű mag adja a memória kezelését, a folyamatok ütemezését és az alacsony fogyasztást elősegítő teljesítmény-optimalizálást is.

A Google - szokásához híven - csendben dolgozott a projekten, és alakította ki azt a struktúrát, amelynek hatására ma kimondhatjuk, az internet jövője a mobilitásban rejlik. Vagyis ma már szinte minden internetes aktivitásunkat el tudjuk végezni mobil eszközök segítségével. A nagy bejelentés 2007-ben történt, a Google ekkor rántotta le a leplet a készülő mobil operációs rendszerről, és ekkor jelentették be az OHA, vagyis az Open Handset Alliance nevű üzleti szövetség megalakulását is, melynek kezdeti 79 tagja között ott volt a Google, a HTC, a Dell, a Motorola, a Samsung, az LG, a Qualcomm, az NVIDIA stb.).

T-Mobile G1

Az Android OS első, felhasználók által is kipróbálható 1.1-es (Banana bread) verziója 2009 februárjában jelent meg, amikor bemutatkozott a már említett első androidos mobil, a T-Mobile G1, vagy más néven HTC Dream. Ez a készülék a későbbi Nexus termékvonalhoz hasonlóan leginkább koncepciótelefonnak tekinthető, és a legfőbb célja, hogy a gyártók és a fejlesztők figyelmét felhívja az Androidra. A G1 megjelenésekor az Android Market, a Google alkalmazásboltja mindössze 35 programot tartalmazott.

Innentől a rendszer fejlesztése elképesztő sebességgel haladt, egyik hónapról a másikra jöttek ki az újabb és újabb verziók és telefonok. 2009 áprilisában megjelent az 1.5-ös (Cupcake), majd szeptemberben az 1.6-os (Donut) verzió; utóbbinál sokat finomítottak a keresési algoritmuson és a rendszer sebességén, illetve ez a kiadás már támogatta a YouTube videók feltöltését, számos képernyőfelbontáshoz is optimalizálták a fejlesztők.

A még 2009 októberében megjelent 2.0/2.1 (Éclair) verzióval lényegében felnőtt az Android. Ahogy az a számozásból is látszik, ez nem kisebb ráncfelvarrás volt, hanem nagyobb frissítés. Ezzel a verzióval debütált a Motorola Droid (ami az első igazán sikeres androidos telefon) és később a Nexus One. Ekkor a Marketben már 15 000 alkalmazás volt elérhető.

Motorola Droid

A Froyo kódnévre keresztelt 2.2 verzió 2010. májusában jelent meg. Ez a kiadás elsősorban a hardverigényes folyamatok kezelésében hozott előrelépést. Már ebben az évben jelent meg a 2.3 (Gingerbread) kiadás, amely a Nexus S készüléken mutatkozott be. Hamarosan várható majd az Android rendszer 2.4 (Icecream sandwich) frissítése is, illetve az idei CES kiállításon már bemutatták a kifejezetten táblagépekre szánt 3.0 verziót, Honeycomb kódnéven.

A siker titka

Mint kiderült, teljesen alaptalanok voltak azok a pletykák, amelyek a Google mobilok eljövetelét vizionálták, az internetes vállalat soha nem fejlesztett hardvert az Androidhoz, ezt mindig külső partnerekre bízta. A Nexus One a HTC műhelyében készült, míg a nemrég bemutatott Nexus S már a Samsung gyártósoráról gördült le. Az is a hardvergyártó partnereknek köszönhető, hogy a rendszer mára olyan sikeres lett, hogy naponta 300 000 andoridos okostelefont aktiválnak a Google központjában.

Nexus S

A siker kulcsa minden bizonnyal a rendszer nyílt filozófiájában rejlik. Ez teszi lehetővé, hogy az Android a csúcsmodellektől a kedvezőbb árú mobilokig számos készüléken megjelenhessen és mindenkihez eljuthasson. A nyílt platform haszna, hogy bárki fejleszthet rá alkalmazást, és az Android Market is bővelkedik az ingyenes applikációkban. Vannak persze fizetős tartalmak is, de ezek nem érhetőek el a világ minden részén, a Google egyelőre még korlátozza a hozzáférésüket - így sajnos hazánkban is be kell érnünk az ingyenes programokkal. (Persze, van lehetőség a rendszer feltörésére - ezt az Android esetében rootolásnak nevezik -, így elérhetővé válnak a fizetős alkalmazások is, illetve eltávolíthatóak azok a szoftverek, amelyeket a készülék gyártója telepített előzetesen. Természetesen a rootolás garanciavesztéssel jár.)

A nyílt platformnak ugyanakkor vannak hátulütői is: a felhasználók nem ugyanazt az élményt kapják a különböző hardvereken, hiszen nyilván nem ugyanúgy futnak az alkalmazások egy olcsóbb készüléken, mint egy kétmagos processzorral felszerelt csúcsmodellen. Ugyanez igaz az alkalmazásfejlesztőkre is: egy program akkor lehet csak igazán sikeres, ha 1.6-2.2 között minden verzión tökéletesen fut, hiszen a fejlesztő nem válogathat, milyen készülékre töltsék le majd a programját. Végül, de nem utolsó sorban a nyíltság átka, hogy adott esetben vírusok is kerülhetnek az ingyenes alkalmazások közé.

Androidos mobilok

2011: az Andoid éve

Mindenek ellenére a statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy az Android rendszer népszerűsége töretlen. Szakértők szerint idén a kis zöld robot vezette Android-hadsereg átveszi a hatalmat az okostelefonok között, piaci részesedést tekintve megelőz majd minden más vetélytársat. Hazánkban erre még egy kicsit várni kell: az IDC piaci elemző cég várakozásai szerint ez év végére az Android piaci részesedése 26,7 százalék lesz (iOS: 29,4, Symbian: 34,5), de 2015-re tisztulni fog a paletta, mert 35,1 százalékkal vezet majd az Android.