Új égitest születhet két haldokló csillagból

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Amerikai asztrofizikusok két haldokló csillagból, úgynevezett fehér törpékből álló rendszert fedeztek fel, amelynek tagjai, ha egyszer összeütköznek, új csillagnak adhatnak életet.

A fehér törpék a csillagfejlődés egyik végállapota. Egy csillag magjában a hélium fúziója után szén és oxigén marad vissza. Ha a csillag tömege 1,43 Nap-tömeg alatti, a szénatommagok között újabb fúziós reakciók nem indulnak be, a csillagban többé nem zajlik energiatermelés. Az égitest összehúzódik, eközben külső rétegeit planetáris köd formájában ledobja. A fehér törpék évmilliárdok alatt kihűlnek, és fekete törpékké válnak. A Harvard-Smithonian asztrofizikai központ kutatói által felfedezett bináris (kettős) rendszerben két fehér törpe kering egymás körül a Cet-csillagképben, 7800 fényévnyire a Földtől - olvasható a  Space.com  csillagászati hírportálon.

Az SDSSJ010657.39-100003.3 katalógusjelű rendszernek csupán az egyik tagja látható, társa létezését gravitációs hatása alapján észlelték. A látható fehér törpe Napunk tömegének 17 százalékával rendelkezik, míg kísérője 43 százalékával. A csillagászok véleménye szerint mindkettő héliumból áll. A két fehér törpe "mindössze" 225 ezer kilométerre kering egymás körül, ez kevesebb mint a Földet a Holdtól elválasztó távolság. Óránként 1,6 millió kilométeres sebességgel keringenek, azaz 39 perc alatt járják végig pályájukat, ez az eddig ismert leggyorsabban keringő páros.

A tudósok feltételezése szerint "alig" 37 millió év múlva a két fehér törpe összeütközik. Két fehér törpe "összeborulása" szupernóva-robbanást okozhat, de csak abban az esetben, ha a két égitest össztömege a Nap tömegének 140 százalékát teszi ki. A most felfedezett kettős rendszer nem elég "súlyos", hogy szupernóvává váljon, ám elég "vaskos" ahhoz, hogy az összeütközés után fuzionálásra bírja a héliumatomokat. E nukleáris fúziónak köszönhetően az "összeolvadt" égitestek újból felragyoghatnak, mint a "normális" csillagok. Idővel természetesen az égitest lehűl, s fehér törpévé lényegül át.

"Galaxisunkban sok ilyen rendszer létezhet" - hangsúlyozta Mukremin Kilic csillagász, hozzátéve, hogy a Harvard-Smithonian asztrofizikai központ kutatói megkísérelnek más olyan fehér törpéket találni, amelyek közel vannak az összeütközéshez. A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, amelynek során a csillag ledobja a külső rétegét, hidrogénnel, héliummal és nehezebb elemekkel telítve környezetét. A kidobott anyag általában gömbalakban tágul, miközben egyre ritkább lesz. Ha a szupernóva-robbanás közeli por- vagy gázködöt nyom össze, ott megindíthatja újabb csillagok kialakulását, és nehezebb elemekkel szennyezheti azt a ködöt.