Michel Barnier-t, az Európai Bizottság belső piacért és szolgáltatásokért felelős tagját a hvg.hu arról kérdezte a sajtótájékoztatón, hogy miért csak 25 ország támogatja a közös kezdeményezést, Olaszország és Spanyolország miért ellenzi azt. Barnier elmondta, hogy Róma és Madrid elsősorban nyelvi kérdésekben vitatja a közös európai terveket. A jelenlegi elképzelések szerint ugyanis a közös szabadalmi oltalom három nyelven, angolul, franciául és németül nyelven lép életbe, olaszul és spanyolul egyelőre nem. Barnier hangsúlyozta azonban, hogy éppen az innováció segítheti elő a nyelvi kérdések rendezését, ugyanis automatikus, elektronikus fordítást szeretnének bevezetni, amelyre egyre több nyelvre terjed majd ki.

Barnier szerint az innováció, a szellemi tulajdon, a szabadalmi védettség fontos tényezői a gazdasági növekedésnek. A mostani gazdasági válságból is tanulva igyekeznek ezért az innovációt segíteni, az európai szabályozást egységessé tenni a szellemi termékek piacán is.

Mindez tehát a feltalálók, felfedezők, újítók számára könnyíti meg jövőben találmányaik védelmét. Erre nagy szükség lenne Vincent van Quickenborne, belga gazdasági miniszter szerint is. A flamand politikus kifejtette: az európai szabadalmi jog igencsak nehézkes, és nem könnyű megvédeni a feltalálók érdekeit. Felidézte, hogy az iPhone-ok világszinten is a legaktívabbak közé tartozó egyik alkalmazásfejlesztője azért települt át nemrégiben Amerikába, mert ott jobban tudta hasznosítani találmányait, szoftverfejlesztéseit.

Benoit Battistelli, az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) elnöke szerint az egységes oltalom bevezetése jelentősen csökkentené a szabadalmi költségeket. Akár 70 százalékkal is mérséklődhetnek a kiadások.  Az EPO egyébként komoly szerepet játszik a szabadalmak világpiacán is: a hozzájuk érkező kérelmek hatvan százaléka nem is a kontinensünkről érkezik.

A „Rubik-kocka hazájában” köszöntette a résztvevőket Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Komoly eredménynek számít szerinte a magyar EU-elnökség idején annak az EU-tanácsi határozatnak a megszületése, amely az egységes szabadalmi oltalom bevezetéséhez kapcsolódik. A tanácsi határozat kimondja ugyanis, hogy a résztvevő országok „megerősített együttműködésre” adnak felhatalmazást. Rétvári a hvg.hu rendelkezésére bocsátotta e megállapodás szövegét, és ebből kitűnik, hogy az EU tanácsa kimondta: „A vállalkozások rendelkezésére álló jogi eszközök között lennie kell olyan egységes szabadalomnak, amely az Unióban mindenütt egyforma joghatást fejt ki.”

A sajtótájékoztató után átadták – 2006 óta immár hatodszor – az Európai Feltalálói Díjakat a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A díjátadón megjelent Schmitt Pál köztársasági elnök is.    Az Európai Feltaláló 2011 díjat az ipar, a kutatás, a kis- és középvállalkozások, valamint az Európán kívüli kategóriában adták ki és életműdíjat is adományoztak. Az öt kategóriában 15 jelölt volt.

Az életműdíjat Peer-Ingvar Branemark kapta Svédországból titánimplantátumok kifejlesztéséért. Branemark azonban egészségügyi okokból nem tudott megjelenni a rendezvényen. Ann Lambrechts új vasbetonszerkezetekért kapott ipari kategóriában díjat, a dán Jens Dall Bentzen pedig egy biomasszát hasznosító kemencét talált fel. A kutatási díjat Christine van Broeckhoven  az öregkori elbutulás és az Alzheimer-kór kutatásáért részesült elismerésben. Az indiai kutatópáros, Ashok Gadgil és Vikas Garud pedig vízfertőtlenítő eszközökért kapta meg a díjat.